Dúl a felvásárlási harc

Már nemcsak a tengerentúlon és az európai kontinens nyugati részén divat tőzsdét vásárolni és üzemeltetni, hanem Európa innenső részén is. A nagy nemzetközi tőzsdéket üzemeltető konzorciumok csak későn eszméltek rá, hogy a közép-európai tőkepiacok megszerzésében mekkora üzlet van, így lemaradtak egy rakás olyan „csemegéről”, mint a bécsi, budapesti vagy éppen a zágrábi és belgrádi parkettek átvétele.

Miközben az utóbbi években a nagy nemzetközi tőkepiacok egymás felvásárlásán birkóztak, addig lassan-lassan a közép-európai térség tőzsdéi szövetségbe tömörülve építettek védőbástyát a külső akvizíciós támadások kivédésére, valamint az egységes kereskedési rendszer létrehozására.
A vasfüggöny lehullása után tíz-tizenöt évvel, a nagyobb privatizációk lezajlását követve a befektetők érdeklődése a tőkepiacok irányába terelődött. A legismertebb és az Európai Unió Versenyügyi Hatóságának érdeklődését is felkeltő közép-európai tőzsdei tranzakció a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) átvétele volt. A 2004 májusában sikeresen lezajlott BÉT-felvásárlást a térségben együttműködési és partnerségi megállapodások követték. A felvásárlás célja a közép-európai tőzsdeszövetség kialakításának első lépcsője volt. Nemrégiben együttműködési megállapodást írt alá a bécsi és a szarajevói tőzsde elnöke, és ezzel újabb taggal bővült a közép-európai tőzsdei integráció, amelynek része Bécs és Budapest mellett Bukarest, Zágráb és Belgrád börzéje. Az együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy Közép-Európában létrejöjjön egy erős tőkepiac. A bécsi tőzsde célja az is, hogy stratégiai partneri kapcsolatot építsen ki a varsói tőzsdével, megteremtendő egy közép-európai tőzsdeszövetség alapjait, és létrehozná a Bécs– Budapest–Varsó-tengelyt. Ez terveik szerint vonzaná a térség kisebb piacait is, a cseh, a szlovén, a szlovák tőkepiacra, illetve a középtávon EU-tagországgá váló Horvátország, Bulgária és Románia piacaira gondolva. Michael Buhl, a bécsi tőzsde társ-vezérigazgatója korábban azt hangsúlyozta, hogy a független, helyi tőzsdék számára a fejlődés záloga a kooperációk, szövetségek létrehozása, mert ezáltal olyan „kritikus tömeg” jön létre, amely már felkeltheti a nagy befektetők érdeklődését is. A szarajevói tőzsde piaci tőkeértéke csaknem a húszszorosára nőtt 2002 óta, és tavaly év végén elérte a 3,3 milliárd eurót, a bécsi tőzsdéé a 107,1 milliárd eurót. Tavaly a napi átlagos forgalom Szarajevóban 1,5 millió euró volt, a bécsi tőzsdén 342 millió. A vezető tőzsdeindex, a BIFX 1264,20 pontról 4045,57 pontra nőtt múlt év végén 2002 végéhez képest. A Budapesti Értéktőzsde és a bécsi tőzsde ez év január végén jelentette be, hogy szorosabbra fűzi együttműködését az információértékesítés, az indexlicenc-értékesítés, valamint a felelős vállalatirányítási ajánlások kidolgozása területén. A kelet-európai tőzsdeszövetség kialakulóban van, a budapesti és környező tőzsdék összefognak az egységes kereskedési rendszer kialakítása céljából.
Nyugat-Európában viszont dúl a felvásárlási háború, a Nasdaq Stock Market (Nasdaq) azt követve, hogy nem sikerült 2,4 milliárd fontért felvásárolnia a Londoni Értéktőzsdét (LSE), elkezdte annak részvényeit felvásárolni, így mára az LSE legnagyobb részvényesévé vált. A Nasdaq bejelentette, hogy csaknem tizenöt százaléknyi részt szerzett meg 448 millió fontért. A Nasdaq jelezte, hogy 35 millió LSE-részvényt vásárolt meg részvényenként 11,75 fontért a Threadneedle Asset Management Ltd.-től, valamint további 2,7 millió LSE-részvényt is megszerzett, és ezzel LSE-részvényeinek száma 38,1 millió lett, amivel 14,99 százalékos részvényhányadhoz jutott.