Eldurvult kampány Montenegróban

Úgy elmérgesedett a montenegrói függetlenségi népszavazás előtti politikai harc és oly mértékben eldurvult a kampány, hogy Miroslav Lajcsák EU-megbízott tegnap Podgoricába utazott tárgyalni a két tábor – a kiválást és a közös állam fenntartását támogatók – vezetőivel.

A látogatást megelőzően az EU közbenjárására kiengedték a börtönből Dragan Garics ügyvédet és Nikola Medojevicset, a referendumbizottság tagját – mindketten unionisták –, akik az alapos gyanú szerint hamis okmányokkal, hamisított aláírásokkal igyekeztek új nevekkel bővíteni a szavazói névjegyzéket, amely egyébként így is már 19 ezer névvel gyarapodott, s nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen kis választótestület esetében mit jelent minden szavazat. Az esetet súlyosbítja, hogy a visszaélést maga a referendumbizottság tagja követte el. Az utóbbi napokban a szavazók listájáért folyt a küzdelem: kik vehetnek részt a referendumon és kik nem? A Szerbiában élő montenegróiak nem szavazhatnak, amit Belgrád erősen nehezményezett. A listát kedden éjfélkor zárták le 477 483 névvel. Bővítése már csak bíróság útján lehetséges.
Predrag Bulatovics, az ellenzék vezéralakja, az unionisták vezetője nemcsak a referendumbizottság munkájának, hanem a népszavazásnak a bojkottját is kilátásba helyezte, ha az EU közvetítése nem jár eredménnyel. A podgoricai Republika szerint az ellenzék taktikája, hogy felduzzasztja a választótestületet a maximumig, aztán pedig az utolsó pillanatban az obstrukció fegyverét veti be, így nem lesz meg a kötelező részvételi arány. Ezt a forgatókönyvet húzta át a vádemelés. A rendőrség éppen ezért több helyen ellenőrizné a listákat, nehogy másutt is „holt lelkeket” találjanak. Milo Djukanovics miniszterelnök mindazonáltal derűlátó. Arra számít, hogy hatvanszázalékos lesz az igenek aránya.

Hegyi a Balkánról. Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament délkelet-európai delegációjának tagja cikket közölt a The Guardian című angol napilap tegnapi számában a balkáni helyzetről. Az EP magyar tagja szerint újabb és újabb miniállamok létesítése a térségben ellentétes lenne Európa érdekeivel. Koszovó vagy Montenegró függetlenné válása az etnikai feszültségeket sem oldaná fel, hiszen ez esetben a koszovói szerbek és a montenegrói albánok kerülnének kisebbségi helyzetbe. Hegyi szerint az lenne a megoldás, ha az Európai Unió világossá tenné: Bosznia-Hercegovina, Szerbia-Montenegró és Koszovó népei csak akkor válhatnak az EU tagjaivá, ha előtte képesek egymással békésen együtt élni és működni. Szerbia jövőjét a szerző úgy képzeli, hogy Koszovónak, Montenegróhoz hasonlóan, önálló köztársasággá kell alakulnia a laza államszövetségen belül. Ebben a rendszerben Hegyi szerint a Vajdaságnak is széles körű autonómiát kell kapnia. (MN)