Elfeledett nemzet

Tizenöt európai parlamenti képviselő írta alá Schöpflin György a bővítési biztos címére küldött kritikus hangvételű levelét. A néppárti politikus amiatt ragadott levélpapírt, mert Olli Rehn mindeddig semmilyen érdemi említést nem tett a magyar kisebbségről a Románával folyó csatlakozási tárgyalások során.
Schöpflin lapunk kérdésére kifejtette, korábbi felszólalására adott válaszában a finn származású EU-biztos nem tartotta valós kérdésnek az egyházi ingatlanok ügyét, a kisebbségi törvény meg nem szavazását egy még folyamatban lévő eseménynek nevezte, a választási törvény aggályaira nem tért ki, az oktatáspolitika terén pedig úgy vélte, minden rendben van.
Schöpflin György tájékoztatása szerint a levelet aláírók összetétele vegyes, nem csak magyar és nem csupán néppárti képviselők találhatók a listán.
Olli Rehn korábban úgy fogalmazott, ha problémák vannak, akkor azt az RMDSZ vesse fel a román kormánynak. Schöpflin szerint azonban a biztos nem érti meg, hogy a romániai magyarság rendkívül öszszetett civil társadalmat alkot, amelynek nem egyedüli és feltétlen képviselője az említett párt. Felvetette, hogy a kérdés Románia határain túl is kihat, elég csak a Vajdaság sorsára vagy a Nyugat-Balkán, jelesül Koszovó jövőjére gondolni. „A kölcsönhatások nem hagyhatók figyelmen kívül” – fogalmazott Schöpflin. Emlékeztetett továbbá, hogy a tanács februárban Horvátországot már figyelmeztette, sürgős lépéseket kell tennie a kisebbségvédelem kérdésében.
A fenti tényeket levelében mind felsoroló magyar képviselő minimális célként nevezte meg, hogy a Romániáról szóló májusi jelentésben már szó esik majd a kisebbségek helyzetéről.
Felvetésünkre, miszerint Olli Rehnnel folytatott tárgyalásokon szempont lehet-e a biztos származása – tudván, hogy Helsinki autonómiát és rendkívül erős jogokat biztosít a svéd kisebbség számára – Schöpflin György azt mondta: Rehn ebben az esetben figyelmen kívül hagyta finn létét, ami közre játszhat érzéketlen viselkedésében.