Elfogynak a kis boltok

Viszonyítás kérdése, hogy itthon sok vagy kevés a hipermarketek száma. Az viszont tény, hogy számuk emelkedik – akárcsak a diszkontoké, miközben a legkisebb boltok száma fogy. Pontosabban: tavaly az élelmiszerboltok száma 23 086-ra csökkent a 2004-ben regisztrált 23 955-ről.

Egyre kevesebb az élelmiszerüzlet hazánkban:. tavaly év végén összesen 23 086 működött az egy évvel korábbi 23 955-höz képest. A csökkenés üteme tavalyelőtt gyorsult fel, ami a hazai élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációját jelzi, amelynek során százával szűnnek meg a kis boltok, miközben a vásárlókat mind több nagy eladóterű, modern üzlet várja – ismertette tegnap az adatokat és a folyamatokat Szalóky Tóth Judit, az ACNielsen piackutató vállalat igazgatója.
A szakember elmondta: a vevők főleg a legkisebb üzleteket hagyják el; amíg a 0–50 négyzetméter közötti boltokból még 16 276-ot regisztrált az ACNielsen 2003 végén, addig rá egy évre már csak 15 310-et, tavaly pedig 14 415-öt. A csökkenés üteme a két utolsó évben egyaránt 6-6 százalék volt. Ugyanakkor egyre több nagy eladóterű, modern bolt szolgálja ki a vásárlókat: a hipermarketek száma négy év alatt több mint duplájára nőtt, tavaly év végén már 92 működött belőlük. Szupermarketből és diszkontból 813-at vettek számba december végén, szemben az előző évi 752-vel. A múlt évben épült 15 hipermarketből oroszlánrész jut a Tescóra, amely egymaga 11 új egységet nyitott; az Interspar három, az Auchan pedig egy egységgel gyarapodott.
Az ACNielsen adatai szerint egyre nagyobb a hipermarketek piaci részesedése. A cég által vizsgált élelmiszerek és háztartási vegyi áruk kiskereskedelmi forgalmából ugyanis 31 százalék jutott tavaly e bolttípusra, ami egy százalékpontos emelkedést jelent, az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelem bevételéből immár majdnem minden harmadik forint az Auchan, a Cora, az Interspar vagy a Tesco pénztárába kerül, igaz, rajtuk kívül a CBA is működtet egy hipermarketet.
A hipermarketek térnyerése mellett a diszkontok sem hagyták magukat. Tavaly összesen 48 új üzletet nyitott a Lidl, a Penny Market, a Plus és a Profi. Így a vásárlókat országszerte összesen 434 – főleg lakóhely közeli – diszkontbolt várta 2005 végén. A diszkontláncok hasonlóan nagy arányban utoljára 1998-1999-ben, a piacszerzés kezdeti időszakában bővültek. A fejlődés motorja a Lidl, amely 51 egységből álló hálózatot alakított ki 2004-es novemberi piacra lépése óta. Az adatok ismeretében azonban még mindig nehéz eldönteni, hogy nálunk sok hipermarket van-e vagy kevés. Itthon ugyanis egymillió főre kilenc hipermarket jut; a cseheknél ez a szám azonban 19, és majdnem ennyi a szlovákoknál is. A lengyeleknél azonban csak öt óriás-bevásárlóközpont jut egymillió lakosra.

fejlesztés a vásárvárosban. A GL Events csoport 20 millió eurós fejlesztést hajt végre 2008 júniusáig a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban – közölte Olivier Ginon, a GL Events elnöke a Hungexpo Zrt. évi rendes közgyűlését követő sajtóbeszélgetésen. Megjegyezte: ezzel a lépéssel két évvel előbb teljesítik a Hungexpo részvényeinek megvásárlásakor tavaly aláírt privatizációs szerződésben vállalt fejlesztési kötelezettségüket. Közölte: céljuk, hogy növeljék Budapest vonzerejét a nemzetközi vásárok, kongresszusok piacán. A GL Events elnöke elmondta, hogy szeptemberben mutatják be a nyilvánosságnak a kőbányai önkormányzat által is jóváhagyott teljes építészeti tervdokumentációt. Az elképzelések részleteiről szólva az elnöke közölte, hogy a jelenlegi 40 ezer négyzetméter kiállítási területet 50 ezer négyzetméterre növelik. Létrehoznak egy 8-10 ezer négyzetméteres multifunkcionális csarnokot, amely az igényeknek megfelelően alakítható lesz, így 500–5000 fő befogadására lesz alkalmas – jelentette az MTI.