Guantánamói csapda Merkelnek

Kényes külpolitikai dilemma vár Angela Merkelre, ha hazatér rövid – Olaszországban töltött – szabadságáról. Az amerikai kormány tizenöt – a guantánamói fogolytáborból elbocsátandó – személy befogadását várja el Németországtól. Az iszlám vallás elkötelezettjei ahhoz az ujgur népcsoporthoz tartoznak, amely fegyveres harcot folytat Peking ellen. Diplomáciai csapda fenyegeti tehát a kancellár asszonyt, aki májusban előbb Washingtonba, majd ezt követően a kínai fővárosba látogat.
Az Egyesült Államok elvárása arra a meggyőződésre támaszkodik, hogy a guantánamói tábor felszámolása mellett kiálló németek egyenesen kötelesek védelmet nyújtani az ujguroknak, már csak azért is, mert Bajorországban már eddig is számtalan honfitársuk telepedett le.
Az amerikai hadsereg 2002 során Afganisztánban fogta el az állítólag tálib és al-Kaida-harcosokat, akikről azonban kiderült, hogy nem minősíthetők terroristáknak. Ha viszont Kínának adják ki őket, akkor ott előreláthatólag halálos ítéletek várnak rájuk. A szövetségi kormány komoly diplomáciai konfliktus előtt áll. A Kubában fenntartott fogolytábort Berlin valóban kritizálta, és annak felszámolása mellett szállt síkra. Ugyanakkor a németek tisztában vannak Peking érzékenységével is. A népcsoport autonómiájáért harcoló ujgurok befogadása minden bizonnyal a kínai államvezetés ellenállását váltaná ki és rontaná Merkel tárgyalásainak hangulatát.