Gyakorlat és nyelvtudás kell a diplomához

Igen gyorsan változnak a munkaerő-piaci igények, s éppen ezért nehezen követhetők. Míg a kilencvenes évek elejének sztárjai a marketingesek voltak, pár évvel később már az informatikus szakembereket keresték nagy számban. Két három éve a logisztikusok élveztek előnyt, ma pedig a gépipar, a gyártás, termelés területén dolgozó műszakiak iránt nő a kereslet, akár közép-, akár felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Fröhlich Péter, a P&Bert Management Consulting Group ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint, új igény a cégek részéről az ügyfélszolgálati tevékenységek ellátása, így komoly kereslet mutatkozik a telefonos ügyfélszolgálati központokban, illetve üzleti központokban dolgozó munkatársak iránt. A gazdasági szakmák folyamatosan telítődnek, ezért ilyen végzettséggel ma nehezebb elhelyezkedni, mint korábban.
A szakértő rávilágított arra, hogy a friss diplomások iránti kereslet napjainkban már nem bővül olyan dinamikusan, mint néhány évvel ezelőtt, ugyanakkor a felsőoktatásból egyre több végzős kerül ki. Ehhez – tette hozzá – társulnak még a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági folyamatok, illetve az, hogy a nyugdíjkorhatár növelésével egyre kevesebb álláshely üresedik meg. A kevésbé piacképes végzettséggel rendelkezőknek tehát fel kell készülni arra, hogy akár hosszú hónapokig sem találnak a végzettségüknek megfelelő állást – vonta le a következtetést Fröhlich Péter. Ezt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai is alátámasztják, hiszen míg 2002-ben 55 652 fő volt a nyilvántartott szellemi foglalkozású munkanélküliek száma, mára mintegy 20 ezerrel több diplomás munkanélkülit regisztrálnak a munkaügyi hivatalokban. A szellemi foglalkozású munkanélküliek száma idén januárban már 72 600 fölé emelkedett. Ezen belül a diplomás munkanélküliek száma a 2003-ban regisztrált 11 ezer főhöz képest mára meghaladja a 17 ezret. Az ÁFSZ adatai szerint, az álláskereső diplomások közül immár évek óta az első helyen állnak az általános iskolai tanár, tanítói végzettséggel rendelkezők, őket váltakozva a mezőgazdasági mérnökök, a közgazdászok, illetve jogászok követik.
Alátámasztva az ÁFSZ adatait, Fröhlich Péter is úgy látja, hogy a legnehezebben a bölcsészdiplomások, a mezőgazdasági mérnökök és a jogász végzettségűek találnak munkát. A személyzeti tanácsadással foglalkozó P&Bert Management Consulting Group tapasztalatai szerint, a legkeresettebbek a műszaki végzettséggel – gépész- és villamosmérnökök, informatikusok – rendelkezők, akiket a gazdasági- és természettudományos végzettségűek követnek. Vannak olyan szakmák – például tanár, orvos –, ahol lenne állás, anyagi okok miatt mégis hiány van ebben a szférában. A tanárok – mondta szakember – inkább elmennek egy nagyvállalat humánpolitikai vagy ügyfélszolgálati osztályára, az orvosok pedig valamelyik gyógyszeripari cégnél helyezkednek el, többek közt orvoslátogatóként, ahol minimum kétszeres fizetést kapnak.
A megfelelő állás megtalálása kitartást igényel, hiszen napjainkban nehéz helyzetben vannak a pályakezdők. Nagyjából mindegyikük ugyanazzal a hátérrel rendelkezik: egy diploma, némi nyelvtudás, kevés szakmai tapasztalat. Nem egyszerű kitűnni a többiek közül, és megszerezni egy állást – jelezte Fröhlich Péter. Szerinte, a kelendőbb diplomával rendelkezőknél is gyakran több hónapig, míg a kevésbé keresett diplomával rendelkezők esetében akár fél évig is elhúzódhat az álláskeresés. A cégek a pályakezdők közül azokat részesítik előnyben, akik már találkoztak a munka világával, akik már tudják, mi az, hogy csapatmunka, időbeosztás, felelősség. Ez azzal indokolható, hogy azoknak a fiataloknak, akik már rendelkeznek némi munkatapasztalattal – vagyis már bizonyítottak valahol – rövidebb betanításra van szükségük, így költséghatékonyabb az alkalmazásuk. A személyzeti tanácsadó rávilágított, hogy a szakmai tapasztalaton kívül a nyelvtudás a legfontosabb elvárás egy pályakezdővel szemben. Évről évre folyamatosan javul ugyan a frissen végzettek nyelvismerete, de még mindig nem éri el azt a szintet, amit a cégek szeretnének. A fejvadászok emellett gyakran tapasztalják, hogy a fiatalok kommunikációs képességeiben is hiányosságok vannak, nem tudják magukat úgymond „eladni”. Pedig a hatékony kommunikáció – közölte Fröhlich Péter – nemcsak az elhelyezkedésnél, de a vállalati kapcsolattartásban is elengedhetetlenül fontos.