Imre orra bukott

Most hallom, hogy Szekeres (Vidám) Imre MSZP-alvezér jogerősen elveszítette azt a sajtó-helyreigazítási pert, amelyet a Magyar Rádió Rt. ellen indított. Miért háborgott Imre a bíróságon? Azt állította, hogy – szemben a Vasárnapi Újság című műsorban elhangzottakkal – ő bizony sosem volt Pap János (egykor az MSZMP Veszprém megyei első titkára) jobbkeze, KISZ-vezére. A tények azonban még Szekeres Imrénél is makacsabbak. De bizony, hogy ott sertepertélt Jani bácsi mögött az ifjúkommunista vezér.
Pap János munkásságának legnagyobb érdeme egyébként az volt, hogy az ötvenhatot követő megtorlások során azért kilincselt Kádár elvtársnál, ugyan, hadd akasszák már fel Brusznyai Árpád életfogytiglanra ítélt forradalmárt, tanárembert. Kádár megértő volt, így aztán Brusznyai kötélen végezte.
Na most Szekeres Imre azt akarja erőnek erejével bebizonyítani, hogy neki köze nem volt Pap (Gyilkos) Jánoshoz, hazudik a Vasárnapi Újság meg mindenki, aki ilyesmit mond vagy ír (én is írtam, engem is följelentett a megbántott sztárproletár). Hát most jogerősen kimondta a Fővárosi Ítélőtábla, hogy bizony ott nevetgélt János bátyánk mellett az ifjú Imre, s nagyjából innét ugrott fel az MSZP vezérkarába.
Az egészben az a vicc, hogy Szekeres Imre egy egész megyével, országgal szemben állította (talán még ma is állítja), köze nem volt az akasztós Jánoshoz, a veszprémi rémhez. Hát most, élete delén – immáron jogerősen – meg kell tudnia Szekeres embernek, ki mellett volt asszisztens…
Ami viszont a legszomorúbb, az asszisztens működik tovább.