Jelszóra vár a kvótakereskedelem

Már csak a hozzáférést biztosító adatokra van szükség ahhoz, hogy a légszennyezésért leginkább felelős magyar vállalatok hozzáférjenek szén-dioxid-kvótáikhoz. A környezetvédelmet szolgáló rendszer hatékonyságát megkérdőjelezi, hogy néhány ország nem az üvegházhatású gáz csökkentését, hanem az üzletet tartotta szem előtt, amikor kiosztotta kvótáit.

Tűkön ülve várják az érintett magyar cégek képviselői, hogy megkezdhessék a napi szintű kereskedést a nekik juttatott kibocsátáskereskedelmi egységekkel. Információink szerint ennek jelen pillanatban már csak technikai akadályai vannak, miután április harmadikán – csaknem másfél éves huzavonát lezárva – megszületett végre az emissziókereskedelem alapját szabályozó kormányrendelet, vagyis véglegessé vált, hogy a szennyező cégeknek hány kvótából kell kijönniük. Maga a kereskedés egy uniós szinten rögzített internetes felületen zajlik majd. A cégek on-line számlán kapják meg a rendelkezésükre álló kibocsátási egységet, s a számláról azután ide-oda utalgathatnak – nagyjából az internetes bankolási rendszerekben megismert módon. Úgy tudjuk, hogy a kiosztási egységek zömét már felvitték a rendszerbe – hivatalosan ezt nemzeti regiszternek nevezik –, s most már csak az van hátra, hogy a szennyező vállalatok előre megnevezett munkatársai megkapják a belépéshez szükséges jelszót. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség illetékes osztályán kapott tájékoztatás szerint ez emberi számítás szerint másfél héten belül megtörténik.
Az Európai Unió a kiotói egyezmény ratifikálásával tett vállalása érdekében döntött a kibocsátási rendszer felállításáról. A megoldás lényege az, hogy a légszennyezés zöméért felelős nagyvállalatok csak egy számukra meghatározott kvótahatárig bocsáthatnak szén-dioxidot a levegőbe, s aki túllépi a számára rendelt éves határértéket, az vagy büntetést fizet, vagy kvótát vásárol egy olyan cégtől, amely nem éri el a neki megszabott limitet. Ez a rendelkezés már 2005. január elseje óta érvényben van, de mivel Magyarországon csak most sikerült felállítani a napi kereskedelemhez szükséges intézményrendszert, a hazai cégek egyszerre jutnak majd hozzá tavalyi és idei kvótájukhoz. Az éves összkvóta 63 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi lehetővé. Ez a mennyiség 250 létesítmény között oszlik meg, természetesen nem egyenlő módon. Szabó Gergely, a kvótakereskedelmet is lebonyolító Vertis Környezetvédelmi és Pénzügyi Tanácsadó Kft. elemzője szerint a magyar cégek nagy halmaza együttesen az eladói oldalon jelenik majd meg az európai piacon, de vannak közöttük olyanok is, amelyek kénytelenek lesznek kvótát vásárolni ahhoz, hogy tovább folytassák tevékenységüket. Hogy ki melyik oldalon áll, az nagyon is húsba vágó kérdés, lévén egy tonna szén-dioxid-kvóta ára jelen pillanatban 26-27 euró, ez alapján az eladói oldalra került magyar cégek (másfél millió tonna felesleges kibocsátási egységet feltételezve a nemzeti regiszterben) évi negyvenmillió eurós, vagyis körülbelül tízmilliárd forintos többletbevételhez juthatnak.