Jöhet a kamatemelés

Hétfői ülésén még nem emeli a jegybanki alapkamatot az MNB, a következő lépés azonban emelés lehet, különösen akkor, ha a kormány nem áll elő hiteles hiánycsökkentési tervvel – figyelmeztet a Reuters legfrissebb elemzői felmérése, amely szerint 272-es szintig gyengülhet tovább a forint.

Az eddig vártnál is nagyobb lesz az államháztartás idei hiánya – állapítja meg a Reuters tegnap közzétett jelentése, amelyet a hírügynökség hazai és nemzetközi elemzők előrejelzése alapján készített el. A felmérésben megkérdezett szakértők a korábbi 7,7 százalékról a bruttó hazai össztermék 8 százalékára emelték fel prognózisukat az idei deficitre vonatkozóan, miután a Pénzügyminisztérium múlt héten rekordnagyságú első negyedéves deficitről adott ki tájékoztatást.
A monetáris tanács hétfői ülésével kapcsolatban az elemzők úgy vélekedtek, hogy az alapkamat most várhatóan nem változik, a következő lépés azonban kamatemelés lehet, különösen akkor, ha a megalakuló új kormány nem áll elő hiteles deficitcsökkentő tervekkel. Juliet Sampson, a HSBC pénzintézet londoni elemzője szerint egy kamatcsökkentés válságot idéz elő, az alapkamat 100 bázispontos emelése ugyanakkor a válság megelőzésével lehet egyenlő.
A felmérés újdonsága, hogy az elemzők – akik már korábban is számítottak az államháztartási hiánycél túllövésére, jelezve, hogy ez veszélyt jelenthet az inflációra és a forint árfolyamára – most már a háromszázalékos középtávú inflációs célt sem tartják teljesíthetőnek. Idén az áfacsökkentés hatására ugyan 2,2 százalék lehet az infláció, jövőre azonban az év átlagára 3,3 százalékos infláció a konszenzus. A forint gyengülése a felmérés szerint még nem ért véget, s a magyar valuta leggyengébb pontját 272 körül érheti el az euróval szemben a következő hónapokban.

Ellentétek. A Financial Times tegnapi száma terjedelmes cikkben foglalkozik az MNB elnöke ellen indított politikai és sajtótámadásokkal. A tekintélyes brit üzleti lap szerint Járai Zsigmond üzenetei megalapozottak, mégis azzal vádolják, hogy nyilatkozataival beavatkozik a politikába. A lap felidézi: a jegybank és a kormány közötti ellentét 2004-ben mérgesedett el, amikor a kabinet kibővítette a jegybank monetáris tanácsát. Ekkor az Európai Központi Bank figyelmeztetésben részesítette Magyarországot azért, hogy tartsa tiszteletben az MNB függetlenségét – emlékeztet a cikk.