Káosz az autópálya-finanszírozásban

Továbbra sem tudni, milyen forrásból épülnek meg az idén és a jövő évben átadandó autópályák: az illetékesek egymásra mutogatnak, hivatalos állásfoglalás nincs az ügyben. Kóka János tegnap annyit közölt, hogy erre vonatkozó terve már van, részleteket azonban nem árult el. A Goldman Sachs a kormány számára kínos üzenetként értékelte a sztrádaépítés újabb kreatív könyvelését.

Teljes a káosz a kormányon belül arra vonatkozóan, miből finanszírozzák az idén és a jövő évben átadandó autópályákat. A Pénzügyminisztérium a gazdasági tárca illetékességét jelölte meg az ügyben, ott azonban senki nem kívánt nyilatkozni arról, hogyan kívánják biztosítani a jelenlegi sztrádaépítések anyagi hátterét. Elhárította a felelősséget az Állami Autópálya-kezelő Zrt. is, jóllehet a társaságnak március végéig kellett volna kibocsátania a sztrádaépítés fedezetét jelentő, mintegy 600 milliárd forint értékű eurókötvényt. Winkler-Virág András szóvivő a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kompetenciájára hivatkozva sem a kötvénykibocsátás elmaradásának okáról, sem pedig a finanszírozásról nem adott lapunknak tájékoztatást. Nem szolgált konkrétumokkal Kóka János gazdasági miniszter sem, aki a köztévé tegnapi adásában mindössze annyit közölt, tervei vannak arról, hogyan lehet autópályát építeni az államháztartási körön kívül, elképzeléseiről azonban részleteket nem árult el. Az autópálya-költségek elszámolásának esetleges újabb uniós elutasítására utalva Kóka ugyanakkor elismerte: a kormány semmi olyat nem tehet, ami megkérdőjelezné a pénzügypolitika hitelességét. Magyarországon nagyon fontos, hogy a költségvetés-politika, a pénzügypolitika hitelességét helyreállítsuk – tette hozzá.
Mindeközben tovább bonyolódott az autópálya-költségek kreatív könyvelésének ügye. A Goldman Sachs nemzetközi pénzintézet tegnap kiadott értékelése szerint a kormány számára igencsak kínos üzenetként értelmezhető, ha az EU statisztikai hivatala a tavalyi évhez hasonlóan az idén is elutasítja a sztrádaépítés költségvetésen kívül történő elszámolását. Az elemzés egyben emlékeztet: a magasabb kimutatandó hiányszám miatt nyilvánvalóvá válik, hogy a 2010-es magyarországi euróbevezetés elérhetetlen.
A jelentés szerint az idei finanszírozási tervre is komoly befolyással lehet a fiaskó, mivel a költségvetésen belüli autópálya-építést forintalapon finanszírozza a kormány, a PPP-alapú építkezést pedig a csaknem hatszázmilliárd forintot kitevő euróalapú kötvénykibocsátásból fedezték volna.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is, aki hangsúlyozta: az autópálya-elszámolás ügyében kényszerpályán van a kormány, és valószínűleg hamarosan magasabb idei hiányszámot kell bejelentenie. Hangsúlyozta: az autópálya-építés büdzsén kívüli elszámolása már tavaly is borotvaélen táncolt, az ország érdeke ugyanakkor az, hogy a közölt deficitadatok a valós helyzetet tükrözzék.