Katonai kritika Rumsfeldnek

Gyülekeznek a viharfelhők Donald Rumsfeld, az iraki invázió és megszállás egyik szószólója feje felett. Az amerikai védelmi minisztert egyre több olyan tábornok támadja politikája miatt, aki az utóbbi években közvetlenül részt vett a háborús műveletekben.

Civil szemszögből nem könnyű értelmezni azokat a bírálatokat, melyeket immár hat nyugállományú tábornok fogalmaz meg Rumsfelddel szemben: elsősorban azért követelnék a miniszter távozását, mert nem eléggé hallgatott a magas rangú katonákra az iraki műveletben. Antony Zinni, aki korábban a Közel-Keletért és Közép-Ázsiáért felelős parancsnokságot vezette, egyenesen úgy véli, hogy Rumsfeld az Irakkal kapcsolatos katonai tervezés tíz évét dobta a szemétbe. Az elmúlt két évben a 82. légiszállítású hadosztály műveleteit irányító Charles Swannack szerint a miniszter „alulkezelte” tábornokait, olyan szinteken is döntéseket hozott, ahol már a katonáknak kellett volna átengednie a terepet.
A bírálatok legújabb hullámait még szerdán John Batiste vetette, aki az 1. gyalogoshadosztály élén állt a megszállt arab országban 2004–05-ben. Ő kerek perec kijelentette, hogy Rumsfeldnek le kellene mondania, mert „olyan katonai vezetőkre van szükség, akik megértik és helyesen alkalmazzák a háború alapelveit, és nem haboznak annak nevezni, ami”.
Hogy Rumsfeld bársonyszéke inog-e vagy sem, azt megfigyelők szerint nehéz eldönteni, mivel George W. Bush elnök kétszer állítólag már elutasította lemondását az Abu Graib börtönben történt fogolykínzásokkal kapcsolatos botrány idején, noha közvetve a Pentagon urának utasításai adtak teret a visszaéléseknek. A liberális Washington Post publicistája – aki természetesen szintén a tárcavezető távozását tartja szükségesnek – ugyanakkor azt írta, hogy a támadások csak megkeményítik Rumsfeldet, aki amúgy is csökönyös természet. A minisztercsere sem a katonai kritika miatt – a szerző információi szerint tisztek háromnegyede nem szereti főnökét – elodázhatatlan, hanem azért, mert a háború hazai támogatottságának hanyatlása túlságosan is kötődik a veterán politikus személyéhez. Bárhogyan is alakul a harctéri helyzet Irakban, az amerikai hadsereg aligha veszíthet – vonja le a következtetést az újságíró, aki szerint erre csak akkor kerülhet sor, ha az amerikai közvélemény végleg elveszti hitét a győzelemben.