Kész az új védvonal a Köröszugban

Meglátogatta a köztársasági elnök tegnap az árvíz miatt kitelepítettek szállását Kunszentmártonban, és jelentéseket hallgatott meg a védekezési munkálatokról. A Hármas-Köröstől veszélyeztetett Szelevény, Csépa és Tiszasas térségében elkészült a második védvonal a többszörösen megrepedt főtöltés mögött.

Kunszentmártonba látogatott tegnap Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő az árvízi helyzetről és a védekezési munkáról meghallgatta az országos és helyi hatóságok vezetőinek jelentését, majd felkereste a kitelepítettek szállását. Sólyom László ezután a Köröszugba ment. Példásnak nevezte az árvízi védekezésben dolgozó szervezetek együttműködését – közölte az MTI.
Csaknem befejeződött a második védelmi vonal kiépítése a Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye határán fekvő Köröszugban, ahol három települést közvetlenül veszélyeztet az áradó Hármas-Körös – mondta lapunknak Reich Gyula, az Országos Műszaki Irányító Törzs szóvivője. A több kilométer hosszú lokalizációs védmű Szelevény, Tiszasas és Csépa házait óvja. Kialakításakor matematikai és geológiai modellezéssel azt a feltételezett helyzetet vették figyelembe, hogy a Hármas-Körös töltése átszakadt. A másodlagos vonal a víz várható terjedésének irányában húzódik. A falvak magas pontjai közé építették a gátat, és megemelték az utak szintjét. A legnehezebben védhető Szelevényen is sikerült megtalálni a biztonságosnak ígérkező műszaki megoldást. A vízügy központi irányítói ezért azt javasolták a Szolnok megyei védelmi bizottságnak, hogy intézkedjen a három községből kitelepített emberek visszaköltöztetéséről. Tokár István, a megyei védelmi bizottság elnöke az MTI-nek elmondta: neki a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vezetője tehet javaslatot a kitelepítés megszüntetésére. Varga László vízügyi igazgató ilyen javaslattal nem élt, sőt állította, ezt a jelenlegi helyzetben nem is teheti meg. Tokár Istvánnal a távirati iroda szerint a vízügyi igazgató közölte: leghamarabb akkor él ezzel a kezdeményezéssel, ha a vízszint fél méterrel vagy azt meghaladóan csökken.
A Köröszugból kitelepített emberek visszaköltöztetése nagy körültekintést igénylő feladat lesz, bevonva a teendőkbe az önkormányzatokat, hogy előzetes egyeztetés után, szervezetten lehessen végrehajtani – nyilatkozta lapunknak Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. A Tisza és a Hármas-Körös áradása miatt 2119-en kényszerültek otthonuk elhagyására.
A Köröszugban többszörösen megrepedt fővédmű állapota stabilizálódott, a hasadásokat a katonák és a vízügyesek egyhetes munkával és hatalmas mennyiségű homokzsák felhasználásával „megfogták”. A veszély ezzel még nem múlt el, mert az elsődleges töltés átázott. Ez a jelenség általános, a folyók hoszszan tartó magas vízállása és lassú apadása sok helyütt az Alsó-Tiszán is kikezdte a töltéseket. A korábbi háromszázon felül tegnap újabb 37 részen tapasztaltak csurgást a Tisza és a Körös mentén. A gátak aggasztó nedvességtartalmát mutató fakadó vizek hossza huszonöt kilométerrel nőtt egy nap alatt. A töltéseken összesen 2191 méteren van jelenleg hosszirányú repedés.

Vesztegzár Rast faluban. Folytatódtak tegnap a kilakoltatások az árvíz sújtotta romániai megyékben, ahol az érintettek száma már elérte a 16 ezret. Miután az alsó szakaszán most is áradó Dunát képtelenek feltartóztatni az átázó, repedező védvonalak, az elöntött települések száma 152-re emelkedett. Legutóbb a Tulcea megyei Ostrov-Peceneaga térségben szakadt át a gát, ezért a két és fél ezer lelkes Ostrov községből hatszáz embert sürgősen ki kellett telepíteni. A dombon fekvő házak tulajdonosai a hatóságok reményei szerint megússzák a csapást. A már egy héttel ezelőtt elöntött Dolj megyei Rast falut vesztegzár alá kellett helyezni, miután fertőzésveszély alakult ki a vízbe fulladt állatok tetemei miatt. Raston a karantén kihirdetése előtt életét vesztette egy idős férfi, aki javait menteni tért vissza omladozó házába; az áldozat az udvarán lévő kútba zuhanva lelte halálát.
A bukaresti kormány összesen 380 milliárd régi lejt (hárommilliárd forintot) szán az árvízkárosultak megsegítésére. A Tariceanu-kabinet döntése szerint a kitelepítettek fejenként negyven eurónak megfelelő támogatásban részesülnek, ezenkívül 80 ezer liter ásványvizet, 15 tonna tejport, tízezer ágyat, húsz-húszezer hálózsákot és takarót, ötezer sátrat, gáztűzhelyeket, esőköpenyeket és tisztítószert bocsátanak sürgősen a rendelkezésükre. (R. Sz.)