Megcsúszott a töltés Tiszaug mellett

Elmozdult tegnap a töltéspadka a tiszaugi hídhoz közeli gáton. A körzetbe katonákat és vízügyi szakembereket vezényeltek, megkezdődött a helyreállítás. Járművel nehezen közelíthető meg a sérült töltésrész, ezért a konténerzsákokat helikopterrel és pontonokkal szállítják a területre.

Megcsúszott a töltéspadka tegnap a tiszaugi híd fölött. A Tiszakécske és Kerekdomb közelében húzódó Tisza-szakaszhoz kétszáz katonát, valamint vízügyi szakembereket irányítottak, és megkezdték a nagyméretű konténerzsákok helikopteres szállítását a gátra – közölte lapunkkal Barcs Sándorné, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság védelemvezető-helyettese. A folyó hosszan tartó magas vízállása okozta a töltés oldalát megtámasztó padka elmozdulását: a földgát átnedvesedett. A környező települések nincsenek veszélyben. A területet nem könnyű járművel megközelíteni, mert vizenyős a talaj. Az anyagok behordását elsősorban légi úton, illetve a víz felőli részen lehet elvégezni. A tavaszi áradások közben született hazai találmányt, a súlyozásra használt, vízzel töltött ballonokat is alkalmazzák a gátrész rögzítéséhez. Ha újabb váratlan mozgás nem keletkezik, akkor a hét végére befejeződhet a védelmi művelet, amelyet egyelőre az esőzés is nehezít.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékes vízügyi vezető nem tett még javaslatot a régió védelmi bizottságának, hogy a Szelevényből kitelepített embereket költöztessék vissza lakóhelyükre. A községhez közel fekvő, a napokban többször megrepedt gáton információink szerint tegnap katonák dolgoztak, pontonokról rakodták a homokzsákokat. Kedvező hír, hogy a köröszugi gát süllyedése megszűnt, már csak milliméterekben mérhető a mozgása. A mögötte lévő öblözetben elterülő három faluban ezen a héten megépült a második védelmi vonal, így Szelevényt, Tiszasast és Csépát akkor sem öntené el a Hármas-Körös, ha a gát mégis átszakadna.
A Tisza teljes magyarországi szakaszán továbbra is nagyon lassan apad: Szolnoknál 990, Csongrádnál 1004, Szegednél 988 centiméter, a tetőzések óta néhány nap alatt 20-30 centiméterrel csökkent a vízszint.
A Hármas-Körös apadása is igen lassú ütemű, Szarvasnál 920, Kunszentmártonnál 1004 centiméter. Az Országos Műszaki Irányító Törzs tájékoztatása szerint folyóink fővédvonalain összesen 1792 kilométeren van készültség, ez az érték nem változott tegnap óta. A Tisza középső és alsó, a Hármas-Körös torkolati szakaszán, a Köröszugban rendkívüli készültségben továbbra is nagy erőkkel folyik a védekezés. A folyószakaszok mentén a tartós és igen magas vízállások hatására tovább nőtt az árvízi jelenségek – buzgárok, csurgások, szivárgások, talajfelpuhulások – száma. A talpszivárgásos töltésszakaszok hoszsza 6,5 kilométerrel, a töltéstesten keresztüli csurgások száma hatvanhéttel nőtt huszonnégy óra alatt. A Dunán és a Felső-Tiszán megkezdték a károk felmérését.

Elköltöztetik a romániai Rast falut. A folyam visszahúzódása következtében tegnapra valamelyest csökkent a Duna romániai szakasza mentén kilakoltatottak száma, de számos ponton továbbra is kritikus állapotok uralkodnak. A bukaresti belügyminisztérium beszámolója szerint a folyamatos szivattyúzás lehetővé tette, hogy bizonyos települések lakói visszatérjenek otthonukba, így jelenleg 14 500 evakuálttal számolnak a hatóságok. A legtöbben – körülbelül nyolcezren – az olténiai Dolj megyében váltak földönfutóvá, emellett ötezren hagyták el otthonukat Calarasiban, továbbá néhány százra rúg a kilakoltatottak száma Tulcea, Constanta és Braila megyében.
A román kormány eldöntötte, hogy az újabb katasztrófák elkerülése érdekében még az idén elköltözteti az elöntött dolji Rast községet, amelyet annak a sátortábornak a helyén terveznek újjáépíteni, ahová a természeti csapás elől menekítették a helyieket. Iulian Silisteanu polgármester szerint a falubéliek többsége üdvözli a döntést, hiszen a házak 85 százaléka amúgy is lakhatatlanná vált, akadnak azonban a rastiak közül, akik semmi szín alatt nem hajlandók költözni.
A román mezőgazdasági tárca közölte: a tizenkét Duna menti megyében 128 ezer hektárt borított be a folyam. Mivel ezek a megyék bő termésű vidékeknek számítanak, szakértők számítása szerint a veszteség mindenképpen kedvezőtlenül befolyásolja majd az ország nemzetgazdaságának mutatóit.
A Vöröskereszt bejelentette, hogy százezer euróval segíti a romániai árvízkárosultakat, a holland kormány negyvenezer eurós támogatást nyújt, az EU pedig 69 millió eurót szabadított fel Szolidaritási Alapjából a tavalyi árvízkárok enyhítésére. (R. Sz.)