Szombaton, a Föld napján, a Kritikus Tömeg nevű nemzetközi mozgalom részeként legalább 30 ezer biciklis vonult fel a fővárosban a szervezők és a rendőrség becslése szerint. Kivételes jelenség, hogy ezúttal nem az autók, hanem biciklisták okoztak dugót a városban, igaz komolyabb fennakadás nem volt a közlekedésben. A kerekezőket a hidakon, hídfőkön biztató transzparensek lelkesítették, hol füttykoncert hangzott fel, hol dobszó buzdította a drótszamarasokat. A tömeget erősítette Sólyom László köztársasági elnök is, aki a célba érést követően a biciklisek táborában úgy nyilatkozott: „Lehetne így közlekedni, tehát nem szennyezni mindenki levegőjét, nem magunkat idegesíteni a dugóban. Ehhez kellenek a bicikliutak. Minden normális nyugati nagyvárosban vannak olyan biciklisávok, ahol mindenki mehet, mindenhova el lehet jutni, ez kellene Budapesten is.” Hat órára a Felvonulási tér megtelt biciklisekkel, ekkor mindenki feje fölé emelte járgányát és megkezdődött a zöld forgatag. A Rügyecskék Alapítvány jóvoltából a tér betonját feltörve egy fát ültettek az élhetőbb városért, a zöld felületek növeléséért. A Levegő Munkacsoport ötezer liter vizet osztott ki lajtos kocsiból, ezzel hívták fel a résztvevők figyelmét arra, hogy a világ iható édesvízkészlete az emberi tevékenység, az ipar és a közlekedés szennyezése miatt komoly veszélybe került. Budapesten még kiváló minőségű a vezetékes víz, ám a körgyűrű tervezett északi hídjainak megépítésével már csak költségesebb eljárással lesz tisztítható. Pécsett mintegy hétszázötven kerékpáros és ötven babakocsis felvonuló demonstrált pénteken délután. Debrecenben, Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Orosházán, Százhalombattán és Szegeden hasonló rendezvényeket tartottak a helyi civil szervezetek.
Lenkei Péter, a Kritikus Tömeg mozgalom egyik szervezője, a Levegő Munkacsoport munkatársa elmondta, országszerte még mindig alig épülnek kerékpárutak, tavalyhoz képest csupán néhány kilométerrel bővült a hálózat a Balaton körül, így továbbra is csupán valamivel több, mint ezer kilométer hoszszan lehet biztonságosan bringázni közúton. Ez rendkívül kevés, csak Bécsben, a szomszédos fővárosban ennyi bicikliút van, és persze sokkal több Ausztria-szerte. Bár a gazdasági tárca kétmilliárd forintot irányzott elő a nemzetközi Eurovelo-hálózat Duna menti bővítésére, ez még mindig nem hoz látványos előrelépést a városi közlekedésben. A kormány célja 2015-ig ötszörösére bővíteni az úthálózatot, a kerékpáros-szervezetek azonban ezt is kevésnek tartják.
Lenkei hozzátette, a hollandoknál, dánoknál sokkal jobb a helyzet, ők már támogatják a kerékpáros munkába járást, mert felismerték a kedvező egészségügyi és gazdasági hatásait. Egy finn tanulmány arra mutatott rá, hogy minden egyes biciklis 1200 euró hasznot hozhat az államnak. Bernben pedig úgy számoltak, hogy hárommillió svájci frank értékű kerékpárút és -tárolófejlesztés évente csaknem 34 milliót takarít meg a városnak. A kisebb légszennyezéssel és zajterheléssel kevesebb az egészségügyi ártalom, és ha többet mozog a városlakó, a mozgáshiányból, stresszből eredő megbetegedések száma is csökken. Ha korszerű, biztonságos a biciklis úthálózat, akkor akár gyorsabban érhetünk a munkába, iskolába, mint ha dugóban állnánk. Norvégiában és Belgiumban a munkáltatók külön juttatásban részesítik a biciklis dolgozókat, Hollandiában húsz éve kötelezően előírták, hogy munkahelyteremtésnél kerékpártolót, öltözőt és zuhanyzót kell építeni. Így nem csoda, hogy egyes városokban a közlekedők fele az autót lecserélte kétkerekűre.
Lenkei szerint határozott előrelépést jelent, hogy a döntéshozásban már nem kerülik meg a szakmai érdekeket, és a GKM alatt a kerékpáros miniszteri biztos segíti az érdekérvényesítést. Emellett szükség lehet egy szakmai koordináló szervezetre, amely népszerűsíthetné a közúti kerekezést.
El kell érni, hogy a lakók ne csak a hét végén vagy demonstrációk alkalmával üljenek biciklire, hanem a mindennapos közlekedésben is. Ehhez azonban biztonságos utakra van szükség, nem szabad a gyalogosjárda területéből elvenni, sokkal inkább a súlyosan környezetszenynyező és egészségkárosító autósforgalom terét kell szűkíteni. Egy uniós kutatás kimutatta, a növekvő légszennyezéssel a fővárosiak várható élettartama átlagosan három évvel megrövidül. Noha a fővárosi önkormányzat megalkotta a civilek szempontjait is figyelembe vevő levegővédelmi intézkedési programját, ezt még mindig nem terjesztették a közgyűlés elé szavazásra. Lenkei elmondta, a helyzet tarthatatlan, hetente több tucat ember fizet életével a szennyezett levegőért. A Levegő Munkacsoport most aláírásgyűjtéssel szeretné kikényszeríteni a kerékpárosbarát kormányzati és fővárosi intézkedéseket.
Bodor Ádám, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kerékpárügyi miniszteri biztosa elmondta: hazánk területén két fontos európai kerékpárút (Eurovelo), a 6-os jelzésű Duna menti és a 11-es tiszai nyomvonalán fekvő települések pályázhatnak mintegy száz kilométer bicikliút építésére a tárca kétmilliárd forintos keretéből. Kérdésünkre hozzátette: az építési előírások és a közlekedési szabályok módosításán jelenleg dolgoznak. Tervezik, hogy az akadálymentesítés mellett a kerékpártárolók létesítése is kötelező legyen közintézményekben, iskolákban és áruházakban. A kétlépcsősre tervezett KRESZ-módosítás idei kisebb változtatása már megengedi, hogy a 3,5 méternél szélesebb buszsávokat igénybe vegyék a biciklisek. Kialakítanak kerékpáros-övezetet, ahová csak gyalogosan, illetve biciklivel hajthatnak be a közlekedők.
A fényvisszaverő csíkos ruházat vagy a mellény használata sötétedés után és lakott területen kívül kötelező lesz. A közlekedésbiztonság javítása mellett a szállítási lehetőségeket is bővítenék: a MÁV vállalta, hogy az elővárosi vonalakon két kocsitípuson biztosítja a kerékpár szállítását még ez évtől. Végül rávilágított: egyre többen pattannak nyeregbe, évente csaknem 300 ezer biciklit adnak el az országban.
tisza párt
Mandiner The Man – Már Lendvai is vastagon tolja + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!