A Gemenci Zrt. szekszárdi erdészete teljes egészében ártér a Sió és a Duna hullámterében, amely a folyó jobb partján terül el a Sió-torkolat és a Tolna megyei Báta település között. Az erdészet teljes területe a Duna–Dráva Nemzeti Park része.
Máté Béla, a Gemenci Zrt. szekszárdi erdészetének vezetője elmondta, az árvizek alkalmával rendszerint földrajzi helyzetükből adódóan, van idejük, hogy megfelelően felkészüljenek az áradásra, mivel északabbra – a Dunakanyarban és Budapesten – mindig napokkal korábban tetőzik a Duna. Ott jártunkkor az erdészet vezetője éppen ezért már csak a korábban elvégzett védelmi munkálatok eredményét ellenőrizte. – Minden tőlünk telhetőt megtettünk az állatok, a növényzet és a korábban általunk kitermelt fa védelmében, ennek ellenére több dologra egyszerűen lehetetlen felkészülni – fogalmazott Máté Béla.
Az erdész megjegyezte, 2002 augusztusában is nagy pusztítást végzett a folyó, de ahhoz képest most egyenesen katasztrófa várható. – A négy évvel ezelőtti árvízhez képest óriási probléma, hogy ezúttal a víz hőmérséklete, a hóolvadéknak köszönhetően csak 6–7 Celsius-fok, így a hideg folyóban könnyen megfáznak az állatok. További gondot jelent, hogy a vaddisznó kocák a közelmúltban ellettek, s csak a napokban kezdték vezetni a kismalacokat, ők eddig még az alomban voltak. A kismalacok sajnos teljesen védtelenek az árvízzel szemben, nagy részük biztosan elpusztul. Nincsenek sokkal jobb helyzetben a szarvastehenek sem, mert vemhesek, s várhatóan heteken belül ellenének, de egy részük a hideg vízben biztosan elveszti borját – panaszkodott Máté Béla.
Rövid beszélgetés után az erdész felajánlotta, hogy körbevisz az erdőben. Előre figyelmeztetett, hogy a lehető legnagyobb csendben kell mozogni, mert a nyugalom a legfontosabb, a legkisebb zaj is megzavarhatja, és a megáradt Dunába űzheti az állatokat. – Kevés olyan hely maradt, amely nincs víz alatt, így a gátakat, a töltéseken túli területeket meg kell becsülni. Az állatok a víz elől menekülve száraz kiemelkedéseket keresnek, így a víztől védett területeket megpróbáljuk megóvni a kíváncsiskodóktól. Éppen emiatt különösen nagy jelentősége van, hogy Pörböly és Baja között lezárták az 55-ös főutat, ennek köszönhetően a vadak egy része az aszfalton is menedéket kereshet – jegyezte meg az erdészet vezetője.
A szakember minden mozzanata arról árulkodott, hogy szívén viseli az oltalmára bízott állat- és növényvilág sorsát, így amikor a gáton haladó autója előtt a távolban megpillantott néhány, a Dunából éppen kimenekült vaddisznót, azonnal megállt. – Nem sokat segíthetünk rajtuk, de a nyugalom az egyik legfontosabb dolog a számukra, mi is csak akkor közlekedünk a gáton, ha nagyon muszáj – mondta Máté Béla.
Az erdész szerint megjósolhatatlan, hogy mennyi állat pusztul el a Duna áradásában. A szarvasok napokkal az árvíz előtt megérzik a bajt, a vaddisznók csak akkor menekülnek, amikor már emelkedik a vízszint, ekkor pedig sok esetben már késő.
Kevesek gondolnak rá, de a növényvilág szintén megszenvedi az áradást. – A növényzet egy része minden bizonnyal kirohad, a friss facsemeték többségét szintén elmossa majd az áradás. Annak ellenére, hogy az alacsonyabban fekvő részekre eleve olyan fákat ültettünk, amelyek jól tűrik a vizet, a pusztítás felbecsülhetetlen lesz – panaszkodott Máté Béla. Egyelőre a gemenci erdőben még a Duna az úr, csak az árvíz levonulása után lehet megvonni a természeti katasztrófa mérlegét. Az már most biztosnak látszik, hogy ebben az évben vadászati tilalmat vezetnek be a szekszárdi erdészetben. Az árvíz elöntötte a népszerű kisvasutat is, egyelőre nem tudni, hogy az ár levonulása után mikor indulhat újra a közlekedés a teljes vonalon. 2002-ben a Duna komoly károkat okozott a vasúti töltésekben.
origo.hu
Mutatjuk, hogyan került Gyurcsány és a Momentum a totális süllyesztőbe
