Milliárdokba kerülhet a kárpótlás

Messze még az a határidő, amíg be lehet jelenteni a megyei földművelésügyi hivataloknak a jogutód nélkül megszűnt szövetkezeteket, azt azonban már most tudni lehet, hogy a kilátásba helyezett kárenyhítés – amelynek összege milliárdos nagyságrendre rúghat – komoly nehézségekbe ütközik majd.

Múlt hét péntekétől lehet bejelentéseket tenni – hatvan napon keresztül – a megyei földművelésügyi hivataloknál a tavaly május végéig felszámolással, jogutód nélkül megszűnt mezőgazdasági szövetkezetekről. A rendelet értelmében a földművelésügyi hivatalok közreműködnek a kárenyhítéshez szükséges tények és adatok feltárásában. Korábban Pásztohy András, a szaktárca politikai államtitkára úgy nyilatkozott: fel kívánják mérni azok számát, akik olyan szövetkezetben voltak tagok, ami tavaly május végéig jogutód nélkül szűnt meg. Az érintettek az előzetes elképzelések szerint a birtokukban lévő üzletrész névértékének harminc százalékáig kárpótlást kapnak. Minderről azonban még nem született jogszabály, az az újonnan megválasztott Országgyűlés feladata lesz.
Azt még nem tudni, hogy a most elindult program mennyibe kerül majd az államnak. Becz Miklós, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szakértője emlékeztet arra, hogy már 2002-ben szerették volna ezt a kérdést rendezni, és még az év őszén megszületett az a kormányhatározat, amely harminc százalékban állapítja meg a kárpótlás mértékét. Akkor 150-200 szövetkezetről volt szó, amelyek üzletrészeinek értékét negyvenmilliárd forintra becsülték, a kárpótlás mértékét pedig 12–20 milliárd forint közé tették. A szakértő szerint egyelőre kérdéses a felmérés sikere, csak a későbbiekben lehet pontosabb képet kapni arról, hogy hány volt szövetkezet érintett az ügyben. Annyi már most bizonyos, hogy sok nehézséggel kell számolni, sok a pótlásra váró adat, ami miatt teljességgel kiszámíthatatlan a felmérés kimenetele.
– Kizárólag a felszámolt, megszűnt szövetkezetek üzletrész-tulajdonosai élhetnek a vagyonvesztés részleges megtérítésének lehetőségével – nyilatkozta Hinora Ferenc, az agrártárca mezőgazdasági szakigazgatási főosztályának vezetője. A szakember elmondta: a jogosultak jelentkezhetnek a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalokban, ahol nyilvántartásba veszik az érintett szövetkezetet, majd cégbírósági adatok alapján ellenőrzik jogosultságát. Az előkészítő fázis leteltével összesítik és a kormány elé terjesztik az adatokat, és a kabinet dönt arról, hogy csak a volt szövetkezetek üzletrészesei jogosultak kárpótlásra, vagy a lehetőséget kiterjesztik a később megszűnt és át nem alakult szövetkezetekre is. A kormánydöntés után év végéig elkészítenek egy törvénytervezetet, amelynek elfogadása után – várhatóan 2007-től – elkezdődhet a jogszabály végrehajtása.

Marketingháború. A Magyar Bormarketing Kht. elhatárolódik az Agrármarketing Centrum múlt hét pénteken közzétett sajtóközleményétől, amelyben kritikát fogalmaztak meg a kht.-val szemben. A kht. hangsúlyozza: céljuk most is az, hogy érdemessé váljanak a leendő marketingbüdzsé kezelésére; ezzel kapcsolatos terveiket hamarosan a szaktárca elé terjesztik.