Négy választás Magyarországon

1990 A romániai magyarság nem rendelkezik egyéni és kollektív jogokkal, és nincsenek meg e jogok gyakorlásához szükséges intézményeik, s emiatt e kisebbséget jogsérelmek érik, illetve sajátos igényeit nem tudja kielégíteni, akkor a magyar politikának nagyon határozottan fel kell lépnie a kétoldalú kapcsolatokban és nemzetközi fórumokon egyaránt – fejtette ki Szokai Imre külügyminiszter-helyettes a bukaresti Valóság című lapnak adott interjújában. · Az MSZP a megyei lapokkal kapcsolatos botrány ügyében közleményt adott ki: Az Axel Springer Budapest Kft. azért tudta könnyen végrehajtani terjeszkedési terveit, mert olyan pillanatban hatolt be hazánk sajtópiacára, amikor sem a szükséges politikai, jogi, sem a valódi piaci kontroll még nem működik.
1994 Horn Gyula bejelentette, ha kormányra jutnak, kezdeményezni fogja az április 1. utáni privatizáció felülvizsgálatát, mert az utolsó időszakban felgyorsult a vagyonosztogatás. Az MSZP elnöke továbbra is lebegtette, hogy ki lesz pártja miniszterelnök-jelöltje. Leszögezte: majd megnevezik jelöltjüket, de ez nem lényeges, hanem az, hogy a következő kormányba tisztességes, hozzáértő emberek kerüljenek, és ne a párthűség legyen az egyedüli mérce. Horn a művelődési tárca élén elképzelhetőnek tartja Glatz Ferenc személyét, míg az igazságügyben Kulcsár Kálmánt látná szívesen. · Az MDF soha nem fog koalícióra lépni az MSZP-vel – jelentette ki Boross Péter. Szólt az „erre puszit küldő, arra csücsörítő” pártok csoportjáról, de nevet nem említett.
1998 A törvényi szabályozás a vatikáni megállapodással ellentétesen különbséget tesz az állami és az egyházi intézmények finanszírozása között – egyebek mellett ez szerepel a katolikus püspöki kar Karl-Josef Rauber nunciusnak küldött dokumentumában. Az irat tizenegy pontban foglalta össze aggályait, és kérte, hogy a Vatikán és a magyar kormány alakítson vegyes bizottságot a panaszok áttekintésére. A dokumentum többek között megállapítja, hogy kiesnek a támogatásból azok a szerzetesi vagy egyházmegyei kollégiumok, amelyek világi felsőoktatási intézmények hallgatóinak elhelyezését biztosítják, de maguk nem tartanak fenn ilyen intézményt. Szóvá teszik, hogy az adótörvények úgy szűkítik az egyházi kedvezményeket, hogy ahhoz nem kérték az egyház beleegyezését.
2002 Kormányra kerülése esetén megszüntetné, illetve erősen átalakítaná a falugazdász-hálózatot az MSZP – értesült a Magyar Nemzet szocialista agrárkörökből. A szocialisták azért akarják szélnek ereszteni a falugazdászokat, mert a társasági vállalkozásokra – külföldi vállalkozásokra és a meglévő termelőszövetkezetekre – épülő agrármodelljükben nekik semmi helyük nincs. Ugyanúgy megszűnnének az agrártárca megyei hivatalai is, helyettük régiószinten működő irodákat hoznának létre. Boross Imre PHARE-miniszter úgy látja, hogy az új koalíciós kormányban az MSZP és az SZDSZ egymásra mutogatva fogja felszámolni a kisgazdaságok támogatásának infrastruktúráját, például költségtakarékosságra hivatkozva, mint korábban megtette a Horn-kormány alatt.