Azonnali ötszázmilliárd forintos megszorításra van szükség az államháztartási hiány csökkentésére – állapítja meg a Kopint-Datorg Zrt. tegnap ismertetett értékelése, mely szerint az első negyedévi mintegy 800 milliárd forintos államháztartási rekordhiány és az áprilisi 159 milliárdos várható deficit után a magyar gazdaság elemi érdeke a hiány mérséklése. A várható szigorító intézkedésekkel kapcsolatban a Kopint-Datorg megjegyzi: az államháztartási hiány mérséklése nem oldható meg érdeksérelmek nélkül, ezért az új kormánynak megfelelő kommunikációs stratégiával is rendelkeznie kell a konszolidáció megvalósítására.
A megszorításokból fakadó változásokat a lakosság a saját pénztárcáján is megérzi majd: szeptembertől a kutatóintézet szerint áfaemelés várható, mivel a most 15 százalékos általános forgalmi adójú termékek, így az élelmiszerek közterhe húsz százalékra emelkedhet.
*
A hiánycsökkentés e formája nem ismeretlen: 2004-ben a szocialista–szabad demokrata kormány egyszer már megemelte számos, a megélhetéshez nélkülözhetetlen termék áfáját: az élelmiszerekét 12-ről 15, a villamos energiáét 12-ről 25, a földgázét 12-ről 15, a gyógyszerekét pedig nulláról 5 százalékra. Az első negyedévben felhalmozódott hiányt a Kopint-Datorg „ijesztő tényként” értékeli, amely mintegy 200 milliárd forinttal nagyobb, mint az egy évvel korábbi deficit.
Számos külföldi megfigyelőre valószínűleg nem tesznek nagy hatást a hétfőn bejelentett magyar reformígéretek, miután az elmúlt öt évben azt látták, hogy az ország túllépett minden hiány-előrejelzést – értékelte Gyurcsány Ferenc hétfői beszédét tegnap a Financial Times. A brit napilap szerint a magas deficit és a kedvezőtlenebb befektetői klíma következtében az újraválasztott miniszterelnökre jelentős nyomás nehezedik, hogy haladjon a reformok útján. A cikk egyben emlékeztet arra, hogy a Fitch Ratings, Európa legnagyobb hitelminősítő intézete, amely tavaly decemberben minősítette vissza a magyar adósságbesorolást, legújabb elemzésében azt írta: a magyar kormánynak vissza kell vennie a kampány során elhangzott ígéreteiből, és „nagyszabású, nehéz reformprogramot” kell elindítania.
Határozott reformokat sürget Magyarországon a The Wall Street Journal európai kiadása (WSJE) is. A lap szól az államháztartási deficitről, és a forint gyengülését, valamint az euró 2013 körüli bevezetését valószínűsíti. A WSJE szerint egyelőre nincs valós alapja a pénzpiacok bizakodásának, a valódi politizálást felváltotta a társadalmi igazságosságról szóló populista beszéd. A lap úgy véli, Gyurcsány Ferenc eddigi két éve „kevés okot ad az optimizmusra”, s az sem túl biztató, hogy terveiről semmilyen részletet nem tudott mondani.
Indokoltnak tartotta a jegybankelnöknek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) független értékelésére vonatkozó nyilatkozatát tegnap Csaba László közgazdászprofeszszor, aki egy kereskedelmi televízióban közölte, hogy a gazdaság valós helyzetéről szóló IMF-tanulmány a kettészakadt közéletből fakadó ellentmondásokat próbálná kiküszöbölni. Mint fogalmazott, jobb, ha kívülről mondják ugyanazt, amit mi is tudhatnánk, mert akkor elhisszük, hogy kétszer kettő nem három és fél, és nem 4,6. Mint ismert, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn jelentette be: fel kellene kérni a valutaalapot arra, hogy készítsen felmérést a magyar gazdaság valós helyzetéről, és állítson össze cselekvési programot a legszükségesebb változtatásokról.
origo.hu
A szívműtét után végre hazamehetne Gyuszika, de ehhez még segítségre van szükség
