Tomszki gázos csúcs

Nem sikerült elsimítaniuk energiaipari nézeteltéréseiket Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Angela Merkel német kancellárnak tomszki találkozójukon. Putyin részesedést ajánlott az európai tőkének az orosz gázkitermelésből, ám kiállt a Gazprom európai üzleti érdekei mellett, s tisztességtelen versenyre panaszkodott az orosz energiacégek piacra jutásának korlátozása miatt. Merkel éreztette, hogy a két ország különleges viszonyának vége, ám visszafogott megnyilatkozásain keresztül is érződött, hogy Berlint és Moszkvát öszszekötik a gazdasági érdekek.

Kemény üzenetek, mondhatnánk a pozíciókat kijelölő ütésváltások vezették be az orosz elnök és a német kancellár tegnap Tomszkban véget ért kétnapos találkozóját. Angela Merkel már fél évvel ezelőtti hatalomra jutásakor jelezte, hogy más hangnemet kíván megütni Oroszországgal, mint elődje. Bemutatkozó látogatásán ezt már részben bizonyította, bár akkor is érződött, hogy nem eszik olyan forrón a kását, és a kölcsönös üzleti érdekek a továbbiakban is alapvetően meghatározzák a két ország viszonyát. Erre kontrázott rá néhány napja a Gazprom elnöke, Alekszej Miller, majd a megbeszélések előtt közvetlenül Vlagyimir Putyin is, aki a keleti irányú exportperspektívák felgyorsításával fenyegette meg Európát az orosz gázipar európai fogyasztói szektorban történő térnyerésének blokkolása miatt. Az európai–orosz gázvitába a látogatás kezdetén beleszólt Amerika is, Soros György révén óva az öreg kontinenst a túlságos energiafüggéstől. Mindehhez hozzátehetjük az Irán körüli egyre feszültebb hangulatot, s egyértelművé válik, hogy a nyugodt hangú megbeszélésekhez semmi nem volt adott.
Ennek ellenére elmondható, hogy az orosz–német viszonyt továbbra is az egymásrautaltság és a konstruktivitás határozza meg. Mint orosz szakértők fogalmaztak, a találkozó lényegében újabb erőpróba a kapcsolatok új típusának behatárolása útján. Figyelmeztettek arra, hogy az orosz elnök egyik legbelsőbb embere, Dmitrij Medvegyev még vasárnap Berlinben találkozott Merkellel. Utaltak arra is, hogy a kétoldalú kereskedelem tavaly 38 százalékkal bővült, és 32,9 milliárdos rekordértéket ért el. A berlini elemző, Alexander Rahr is emlékeztetett arra, hogy 73,3 százalékkal nőttek az oroszországi német befektetések, immár 45 cég működik orosz területen, s az üzleti szféra az együttműködés felé löki Merkelt. A kutató rámutatott arra is, hogy annak idején a most sokat bírált Gerhard Schröder volt kancellár először éppoly óvatosan közelített Moszkvához, mint most Merkel. Utóbbi mozgásterét behatárolja elődje politikája is, így nem engedheti meg a túlságos közelséget, ezért az energetikai összeborulást inkább más szférák közelítésével, például a Volkswagen előretörésével igyekszik kiváltani.
Nemzetközi kérdésekről szólva Putyin és Merkel is az iráni atomdosszié diplomáciai rendezése mellett állt ki Tomszkban, hangsúlyozva, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) meg kell őriznie kulcsszerepét a rendezésben. Merkel emlékeztetett, hogy a NAÜ főigazgatója, Mohammed el-Baradei pénteken terjeszti az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé újabb jelentését arról, hogy Teherán milyen atomipari lépéseket tesz, azaz beszüntette-e az urándúsítással kapcsolatba hozható minden tevékenységét. A német kancellár és az orosz elnök azonban egyaránt úgy vélte, hogy egyelőre korai következtetéseket levonni, és el-Baradei beszámolója után meg kell fontolni, milyen lépések történjenek.