Uniós pénz a baromfipiacnak

A madárinfluenza-hírek okozta veszteségek enyhítését szorgalmazza egy napokban elfogadott uniós javaslat. A kilátásba helyezett támogatásra a magyar baromfiágazatnak égető szüksége van, hiszen a termékek iránti kereslet hónapok óta tartósan csökken. Egyelőre azonban kérdéses, a magyar vállalkozók mikor jutnak hozzá a támogatáshoz, ahogy az is, lesz-e hazai forrás a nemzeti önrész felvállalásához.

Némi reményre ad okot a kilátástalan helyzetben lévő magyar baromfiipar számára, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a baromfitermékek iránti kereslet zuhanása miatt kártérítés illeti az uniós gazdákat. A támogatás eddig csak a járvány okozta közvetlen veszteségek megtérítésére vonatkozott. A mostani javaslat jóval nagyobb területet ölel fel: a fertőzött vagy veszélyeztetett madarak kényszervágásából, a kereskedelmi tilalomból és az alacsonyabb keresletből eredő károkat is megtérítendőnek ismeri el. Mivel a baromfitermékek iránti kereslet az utóbbi időben átlagosan mintegy 30 százalékkal csökkent, az EP kampányokat is támogatna a fogyasztók bizalmának visszaszerzése érdekében. Előreláthatólag április végétől lehetővé válik az eladatlan készletek magán- és hűtőházi tárolása, a kínálat és a termelés csökkentése, valamint a víziszárnyasok korai vágásának finanszírozása is.
Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója lapunk kérdésére elmondta: a csökkenő kereslet miatti károk megtérítésére bizony nagy szüksége van az ágazatnak. A forgalom ugyanis tavaly ősz óta tartósan apad, a kieső bevétel mértéke pedig – csak a hazai értékesítést figyelembe véve – sok milliárd forintot tesz ki. Kérdéses azonban, hogy a magyar gazdák és feldolgozók mikor kapják meg az uniós juttatásokat – tette hozzá Takács László. A kártérítések koordinálása hosszú időt vesz igénybe, márpedig a magyar baromfiiparnak még az első fél évben szüksége lenne a kilátásba helyezett összegekre. Lehet, hogy sok vállalkozás így sem éri meg a támogatás megérkezését.
A szakember szerint további aggályokra ad okot, hogy Magyarországon – a büdzsé jelenlegi helyzete és az árvízkárok mellett – meglesz-e a hazai forrása a juttatásoknak. A támogatás ugyanis az EU és a tagállamok ötven-ötven százalékos társfinanszírozásával valósul meg. A kérdés fontosságát mutatja, hogy a terméktanács által nemrég készített felmérés szerint az ágazat válsága közvetlenül tíz-tizenkétezer ember munkahelyét sodorta veszélybe. Csak a vágóüzemekben körülbelül ötezer dolgozó tevékenysége válik feleslegessé a következő három–hat hónap folyamán. A teljes vertikumot figyelembe véve azonban a kenyérkereseti lehetőség nélkül maradó emberek száma elérheti a százezret.
A gondokat tetézi, hogy a hazai élelmiszerüzletek az utóbbi hetekben jelentősen csökkentették a baromfitermékek árát, s ez befolyásolhatja az átadási árakat. Ezek – akárcsak a forgalom – év eleje óta 15-20 százalékkal csökkentek, ezért a földművelésügyi miniszter a napokban egyeztetést kezdeményezett az élelmiszerláncokkal. Tovább borzolta az ágazati szereplők kedélyét az, hogy – mint arról a Világgazdaság is beszámolt – a piacon meghatározó szerepet betöltő Carnex-cégcsoport vezetője állami hitel reményében lobbizott az illetékes szakminisztériumoknál. A vállalatok attól tartanak, hogy a Carnex esetleg kivételes bánásmódban részesül, miközben az ágazat cégeihez egyelőre a korábban megígért, összesen kilencmilliárd forintos állami és uniós támogatás sem jutott el. A Baromfi Terméktanács levélben is kifejezte tiltakozását, mivel szerintük a Carnex vezetője az ágazat felhatalmazása nélkül tárgyalt az illetékesekkel. Mónos Péter, a Carnex vezetője alaptalan vádaskodásnak nevezte a terméktanács véleményét. Tény, hogy a Carnex helyzete sem éppen rózsás: a miskolci Borsi Húsipari Rt. felszámolás alatt áll, a gyöngyösi Falcotrade Rt. nemrég jelentett csődöt. A termelést a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Rt.-nél is leállították, a Zalabaromfi Rt. is komoly gondokkal küzd.