Veszélyes imámképzés?

Egy londoni muzulmán felsőoktatási intézet hallgatói aggodalmukat fejezték ki az intézet tananyagával kapcsolatban. A diákok hitszónoki képzésben részesülnek, imámok akarnak lenni. Utóbbiak közismerten nagy hatással vannak Nagy-Britannia növekvő muzulmán lakosságára. A közvélemény és az oktatásügyi hatóságok kiemelt fontosságot tulajdonítanak a brit iskolákban tanuló muzulmán vallási elöljárók képzésének, mert a közelmúlt atrocitásai mind arra mutatnak, hogy a külföldön – elsősorban Pakisztánban és a Közel-Kelet országaiban – képzett, sok esetben angolul alig vagy egyáltalán nem tudó imámok az iszlám legszélsőségesebb értelmezésével traktálják tanítványaikat, és véres bűncselekményekre uszítják őket. A brit kormány terrorelhárító kampányának része, hogy megtagadják a beutazási engedélyt olyan imámoktól, akik nem tudnak angolul tanítani, és akik olyan muzulmán iskolákban tanultak, amelyekben az iszlám középkori – és modern iszlamisták által már alaposan módosított, illetve kétségbe vont – doktrínáit tanítják.
Londonban két, egymással és a londoni Iszlám Központtal szoros kapcsolatban álló tanintézet működik. Az egyik, az úgynevezett Hawza Ilmiyya, kizárólag vallásoktató létesítmény. Testvérintézete, az iszlám felsőoktatási kollégium a middlesexi egyetem által érvényesített és így általában elfogadott egyetemi diplomákat bocsát ki. A hallgatók általános iszlámismereti tárgyak mellett a muzulmán vallás hitbeli doktrínáit és törvényeit tanulják. A két testvérintézet iráni orientációjú, és egy tíz éve létesült jótékonysági alap gondoskodik anyagi szükségleteikről. Az iráni orientáció azt jelenti, hogy kuratóriumának egyik igazgató tagja iráni vallási vezető, és Irán legfelső vallási hatóságának, azaz Hamenei ajatollahnak a személyes képviselője. Az alapítvány szabályai szerint a kuratórium legalább egy tagjának mindenkor az Iráni Iszlám Köztársaság legfelső szellemi vezetőit kell képviselnie.
A hallgatókat olyan „tantételek” botránkoztatják meg, mint például az, hogy „tízfajta szenny és tisztátalanság létezik, köztük a testnedvek és anyagcseretermékek, a döghús, a kutya, a disznó és a hitetlen”. Amint a hallgatók tiltakozása jelzi, Nagy-Britanniában – és minden bizonnyal sok más országban is – a muzulmán közösség túlnyomó többsége elveti ezeket a szélsőséges, sok évszázados doktrínákat, amelyek sok modern iszlamista szerint már nem is tekintendők annak, inkább egy állandóan alakuló modern vallás történelme egy-egy állomására jellemző felfogásnak. Amint Neal Robinson professzor, a glasgow-i egyetem iszlámszakértője rámutat a londoni The Times hasábjain, lényeges a különbség a vallási elemek szabad oktatása és kötelező érvényű elfogadtatása között.