Meglehetősen általánosnak jellemezték az Új Magyarország elnevezésű friss kormányprogramot londoni piaci elemzők, akik elsősorban a 2010-es euróbevezetés céldátumát hiányolták a dokumentumból. A Goldman Sachs és a JP Morgans befektetőházak kommentárjai szerint ennek elsődleges oka, hogy még mindig nem tiszta, hogyan lehet 2008-ig GDP-arányosan három százalékra, azaz a maastrichti feltételek felső plafonjáig csökkenteni az idei évre várt, „több mint nyolcszázalékos” deficitet.
– Nem elegendő a 350 milliárd forintot kitevő, eddig kommunikált megszorítás, ha két év múlva el akarjuk érni a maastrichti kritériumok teljesítését – nyilatkozta lapunknak Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor is, aki szerint a politikai játékteret az önkormányzati választások közeledte és a piacok egyidejű megnyugtatása határolja be, valamint az a tény, hogy pótköltségvetés nélkül a büdzsé szerkezetén már nehéz év közben változtatni.
*
Az egyetemi tanár hangsúlyozta: 2007 elején az új költségvetéssel még legalább kétszer ekkora volumenű megszorítás várható, vagyis a mostani kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések „második fordulója” következik. Kérdéses, hogy megelégszik-e a piac a kormányprogramban most ismertetett szigorítások mértékével, illetve szerkezetével, annál is inkább, mert az év eleji adócsökkentési törvénycsomag mostani elhalasztása, az adóterhek, köztük a társasági adó növelése összességében a gazdaság versenyképességének csökkenéséhez vezet – hangsúlyozta Cséfalvay, aki szerint etikailag is furcsán hat, hogy az adócsökkentési csomagon felül néhány héttel ezelőtt 5 százalékpontos tb-csökkentésről is szólt a szocialisták választási kampánya. A mostani megszorításokkal az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikájának árát a lakossággal és a vállalkozókkal akarják megfizettetni, akik – döntési pozíció híján – ártatlanok az előző ciklus hibás gazdálkodásában, melynek költségeit rájuk terhelik – összegezte a közgazdászprofesszor.
Nehéz bármit is mondani a kormányprogram építőiparra vonatkozó részére, ugyanis szinte semmilyen konkrétumot nem tartalmaz, tehát ténylegesen nem lehet tudni, mi várható – mondta lapunknak Varjasné Székely Éva. A Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy egy szó sem esik arról, az ágazat mely minisztérium fennhatósága alá fog kerülni a jövőben, hiszen az építőipart jelenleg felügyelő tárca nélküli miniszteri poszt megszűnik. Véleménye szerint ezzel a legfontosabb kérdésről nem ejt szót a kormányprogram, hiszen míg nem lehet tudni, ki fog a területtel foglalkozni, komolyabb párbeszéd sem indulhat el az ágazat jövőjével kapcsolatban. A kormányprogram semmit sem említ a szakma által régóta forszírozott, az élőmunkára rakódó adó- és járulékterhek csökkentéséről sem. A lakáspiacra vonatkozó program áttekintése után Varjasné Székely Éva azt szűrte le, hogy az ágazat a jövőben lényegében semmilyen támogatást nem kap, ugyanakkor komoly ellenőrzésekre és bírságokra készülhet fel. Többször elhangzik a programban, hogy adóemeléssel próbálják majd a fogyasztást visszafogni, ami – mondta a szakértő – az építőipar biztos visszaesését fogja hozni, hiszen az utóbbi időben már e nélkül is jelentősen csökkent a fizetőképes kereslet. Elmondása szerint jelenleg már csak a kisebb, 50 négyzetméter körüli lakásokat tudják úgy-ahogy eladni, a nagyobb otthonok pedig alig kelnek el. A fizetőképes kereslet hiánya – mutatott rá – a kiadott új lakásépítési engedélyek drasztikus csökkenéséből is látszik. Emellett a program több megállapítását is érthetetlennek tartotta. Például megemlítik benne a bérlakásprogram megújítását, ám – jelezte a szakértő – ilyen program jelenleg nem létezik, bár a szakma már évek óta próbálja hangját hallatni ebben az ügyben.
Orbán Balázs: Két út van előttünk















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!