A neheze hátravan

Megállapodott a parlamentbe jutott öt párt az Országgyűlés jövő keddi alakuló ülésének menetrendjéről. A neheze viszont még hátravan, hiszen csak a kormányzati struktúráról szóló megegyezés után kezdődhetnek a tárgyalások a T. Ház bizottsági szerkezetéről. A Fidesz szerint nem kizárt, hogy emiatt hetekig nem is tart ülést a frissen alakult törvényhozás.

Megegyeztek a pártok az Országgyűlés május 16-i alakuló üléséről. Az erről szóló dokumentumot Katona Béla (MSZP), Eörsi Mátyás (SZDSZ), Deutsch-Für Tamás (Fidesz), Rubovszky György (KDNP) és Herényi Károly (MDF) írta alá tegnap a Parlamentben. A megállapodás szerint a házelnököt a szocialisták jelölik – minden bizonnyal Szili Katalin eddigi elnök személyében –, míg az alakuló ülésen megválasztandó két alelnök egyikére a szabad demokraták, a másikra a Fidesz tesz javaslatot. Az SZDSZ Világosi Gábort jelöli, míg a Fidesz várhatóan Áder Jánost nevezi meg. A további alelnökökről, illetve a parlamenti bizottságokról május 20. körül kezdenek egyeztetni a pártok, és a tervek szerint a hónap végéig meg is tudják választani azokat. A jegyzőkről viszont már tegnap megegyeztek: a Fidesz és az MSZP három-három, az SZDSZ két, a KDNP és az MDF egy-egy jegyzőt nevezhet meg.
A május 16-ra szóló napirendi javaslat szerint Sólyom László köztársasági elnök nyitja meg a parlament alakuló ülését. Az ülésen bejelentést tesznek az eddigi kormány megbízatásának megszűnéséről, majd miután az államfő javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, a kormányfőjelölt is felszólal. A tegnapi megegyezés kapcsán Katona Béla arról biztosított, hogy a parlament alakuló ülése gond nélkül lezajlik.
Az SZDSZ Béki Gabriellát és Kis Zoltán javasolja parlamenti jegyzőnek. Ez utóbbit Eörsi Mátyás mondta el az újságíróknak a zárt ajtók mögött zajlott egyeztetés után. A politikus örömmel vette az ideiglenes megállapodás tényét, hiszen az lehetővé teszi a T. Ház munkájának megkezdését, de megjegyezte, hogy a neheze hátravan, hiszen a bizottságokról még nem született megállapodás. Kérdésre jelezte: amint kialakul a politikai megállapodás szintjén a kormányzati struktúra, létre lehet hozni a parlamenti bizottsági szerkezetet. Azt már most tudni, hogy az SZDSZ-hez hasonlóan az MDF is a bizottságok számának csökkentése mellett érvel majd ezeken a tárgyalásokon.
A Fidesz részéről Deutsch-Für Tamás nehezményezte, hogy a koalíciós tárgyalások „csigalassúsága” miatt eddig egyetlen érdemi szót sem tudtak váltani a bizottsági szerkezetről, így a parlament működése szempontjából legfontosabb kérdések mindegyike homályban maradt. Szerinte könynyen lehet, hogy emiatt május 16. után több hétig nem is tart ülést a frissen alakult parlament.
A pártok tegnap tárgyaltak az alakuló Országgyűlés ülésrendjéről is. Az ezt rögzítő dokumentumot a Fidesz és a KDNP nem írta alá, de tudomásul veszik az abban foglaltakat. A másik három párt által aláírt megegyezés szerint az elnöki pulpitusról nézve az ülésterem bal oldalán az MSZP, mellette az SZDSZ frakciója foglal helyet, jobb oldalon – tovább haladva balról jobbra – az MDF és a Fidesz következik oly módon, hogy a KDNP képviselői a Fidesz-frakció soraiban ülnek. A független képviselő az ülésterem jobb oldalán kap helyet. Ezzel kapcsolatban Deutsch-Für megjegyezte: a parlament 1994 óta a szocialisták miatt „otromba módon hány fitytyet” egy évszázados hagyományra, ami szerint az ülésteremben a házelnöki pulpitus balján lévő 1848-as Országgyűlést ábrázoló freskó oldalán ültek az ellenzéki képviselők, jobb oldalon pedig, a Ferenc József magyar királlyá koronázását ábrázoló freskó oldalán, a kormánypártiak. Emlékeztetett: az MSZP 1994-ben arra a „butácska érvre” hivatkozott, hogy baloldali párt lévén a bal oldalon akarnak ülni.