A szomszédok vonzóbbak nálunk

Miközben idehaza adóemelésen gondolkodik a kormány, a szomszédos országok csökkentik a közterheket. Ezáltal egyre romlik a versenyképességünk, éppen akkor, amikor óriási csata dúl a volt szocialista tábor országai között a működő tőke jóindulatának megnyeréséért. Az utóbbi időben két szomszédunk, Szlovákia és Románia is hasonló – s úgy tűnik, sikeres – utat választott gazdasága vonzóvá tételére.

C sak a gazdaság ígéretes állapota esetén találhatja vonzónak a külföldi tőke vonzónak az adott országot. A befektetők ugyanis nem csupán az adórendszert és a kedvezményeket veszik figyelembe, hanem a komplex gazdasági környezetet is. Vizsgálják a gazdaság stabilitását, az adott ország kilátásait, figyelembe veszik az általános üzletviteli, s azon belül a bérköltségeket, és nem utolsósorban a nagy nemzetközi hitelminősítő intézetek besorolásait.
Szlovákiában a június 17-re kiírt választások előszeleként már 15 százalékos adót ígér a ciklus végére a jelenlegi kormányfő, úgy, hogy évente egy-egy százalékkal csökkentenék a jelenlegi 19 százalékos szja mértékét. Északi szomszédunknál immár két esztendeje egyszerűsítették az adórendszert, s úgy tűnik, igazolódott az akkoriban nagyon merésznek tartott döntés. Az egységes (szja, áfa, kamat- és társasági adó), 19 százalékos adókulcs alkalmazásának, a kiskapuk bezárásának és a legkülönbözőbb kedvezmények megszüntetésének köszönhetően hatékony és könnyen áttekinthető lett az adórendszer.
Mindez azonban csak az egyik tényezője annak, hogy a befektetők egyre vonzóbbnak találják északi szomszédunkat. Az adórendszer korszerűsítésével párhuzamosan államháztartási reformot is végrehajtottak. Jelentősen csökkentették az államháztartás hiányát: tavaly az államháztartás GDP-arányos, a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségeket nem tartalmazó hiányát 3,1 százalékra tudták csökkenteni. Mindemellett a gazdasági növekedés mértékét is sikerült minden korábbi szint fölé emelni: a szlovák kormány ugyan csak 5,4 százalékos GDP-növekedéssel számol a 2006-os költségvetésben, az unió azonban derűlátóbb, s idén 5,5 százalékos emelkedést valószínűsít, jövőre pedig a 6,3 százalékot sem tartja elérhetetlennek.
Mindezek eredményeként a központi adóbevételek tavaly a vártnál 20,6 milliárd koronával többre, 222,6 milliárd koronára rúgtak, az önkormányzatokhoz mintegy 40 milliárd koronányi szja- és gépkocsiadó-bevétel folyt be. Szlovákiában a változtatások további haszna, hogy az adórendszer egyszerűsítése és a kulcsok csökkentése a szürkejövedelmek egy részét is kifehérítette.
Románia is hasonló utat választott, mint Szlovákia. Keleti szomszédunknál tavaly év elején korszerűsítették az adózást, s szintén az egykulcsos rendszer mellett döntöttek. A módosításokat a kormány mellett szakértők is sikeresnek találták. Az egységes, 16 százalékos szja-kulcs bevezetésének eredményeként ugyan csökkent az itt begyűjtött adó nagysága, ezt azonban részben ellensúlyozták az alacsonyabb nyereségadó miatt növekvő adóbevételek. A fennmaradó különbséget a kormány azzal kompenzálta, hogy másfélről három százalékra emelte az iparűzési adót, s megemelte a cigaretta és a szeszes ital jövedéki adóját.
A változtatások helyes irányát a piac is visszaigazolta: 2004-hez képest megduplázódott a cégek adózás előtti eredménye, amit szakértők egyértelműen az egykulcsos adó bevezetésének tulajdonítanak. Így nem csupán az adóbevételek bővültek: nőtt a fogyasztási cikkek, az autók és az építőanyagok forgalma is. A vállalatok által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás abszolút értékben csökkent, hiszen a kulcsok ugyan nem változtak 2004-hez képest, annak alapja azonban a dolgozók nettó bére.
Némiképpen árnyalja a képet, hogy az utóbbi időben növekedett a költségvetési hiány, miután idén az ország a tervezettnél többet költ oktatási intézmények korszerűsítésére és útépítésre. Ám annak 0,9 százalékos mértéke még mindig meszsze van az unió által megkövetelt háromszázalékos GDP-arányos felső határtól.