Az EU már nem hisz hazánknak

Az idén és jövőre is Magyarország marad az EU legnagyobb költségvetési hiányát produkáló tagállama – állapítja meg az Európai Bizottság tegnap közzétett jelentése, amely a magyar kormány hivatalos mutatóinál lényegesen rosszabb számadatokat tett közzé az idei és a 2007-es évre vonatkozóan. Brüsszel szerint közeledés helyett továbbra is távolodunk az eurótól.

Duzzadó államadósság és költségvetési hiány, romló helyzetű államháztartás, növekvő kamatteher, magas szinten stagnáló munkanélküliség – ezek jellemzik a magyar gazdaságot az Európai Bizottság tegnap kiadott tavaszi jelentése szerint. A 25 uniós tagállamra vonatkozó előrejelzés szerint mind az idei, mind a jövő évi magyar hiányadatok számítanak messze a legmagasabbnak az unió tagországai között. Figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság a magyar kormány hivatalos mutatóinál lényegesen rosszabb adatokat közölt az idei és a jövő évre egyaránt. A jelentést ismertető Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa tegnap nem hagyott kétséget afelől, hogy a magyar hiányt Brüsszelben soknak tartják, s hogy a deficit mérséklése miatt szigorítani kell a pénzügyi politikánkat. Almunia a távirati iroda beszámolója szerint elmondta, az Európai Bizottság biztosítékot kapott a magyar kormánytól arra vonatkozóan, hogy az országban lépéseket tesznek az államháztartás rendbetételére.
*
Az uniós adatsor értelmében az államháztartás idei hiánya nyugdíjkorrekció nélkül a bruttó hazai össztermék 8 százalékára rúg, 2007-ben pedig tovább duzzad, elérve a GDP 8,5 százalékát. A magyar hiánykimutatással kapcsolatban az EU kiemeli az autópálya-kiadások elszámolását, amelyről megjegyzi: hazánk a PPP-programban épülő sztrádáknak a GDP 1 százalékát jelentő költségét magánberuházásként, nem pedig kormányzati kiadásként tünteti fel. Tovább emelheti a deficitet ezenkívül az is, hogy a mostani hiányadatokba Brüsszel hangsúlyozottan nem számolta bele az állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok, így például a MÁV és a BKV adósságát.
Hasonlóan pesszimista az EU a magyar államadósságot illetően. A mostani előrejelzés a múlt novemberihez képest ismét magasabb adóssággal kalkulál, s eszerint hazánk jövő évi államadóssága már a nyugdíjkorrekcióval számított kimutatás, tehát a kedvezőbb számítási módszer esetén is átlépi a hatvanszázalékos plafonértéket. Nyugdíjkorrekció nélkül az idei adósságunk a GDP 63,9 százalékát teszi ki az uniós előrejelzés értelmében. A deficitmérséklő könyveléssel hazánk csak a jövő év végéig tud élni, azt követően már a magasabb hiányt és adósságadatot kell feltüntetnünk, tehát az euróbevezetési feltételek teljesítésénél ezt a „trükköt” már nem lehet bevetni. Az adósságterhet illetően a brüsszeli jelentés rámutat: a növekvő adósság miatt a kamatkiadás magasabb lesz az előirányzott mértéknél. Túllépést vár a testület a költségvetési kiadások terén, mivel „a költségvetésből hiányoznak a szükséges strukturális reformok”.
A gyengülő forint és a magas olajárak miatt a bizottság jövőre emelkedő, 3,5 százalékos inflációval számol. A munkanélküliséggel kapcsolatban a jelentés rávilágít: januárban – hétéves rekorddal – a munkanélküliségi ráta 7,5 százalékra nőtt. Javulás a testület szerint nem várható.
Semmilyen meglepő megállapítás nem szerepel az Európai Bizottság előrejelzésében, az eddig megjelent adatok tükrében tudható volt, hogy az EU elmarasztaló jelentést ad ki hazánkat illetően – értékelte a brüsszeli jelentést lapunknak Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc a választások előtt még a folyamatos kormányzás előnyeivel kampányolt, ehhez képest még mindig csak belső egyeztetések folynak, jóllehet azonnali cselekvésre lenne szükség.

Radikális kúra előtt hazánk. A kilencvenes évek közepének állapotához hasonló a helyzet Magyarországon – írta tegnapi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung, amely a szükséges intézkedések kapcsán felidézte a Bokros Lajos pénzügyminiszterről elnevezett takarékossági tervet. A lap szerint most is hasonló lépésekre lehet számítani, sőt egyes szakemberek szerint az akkoriakhoz képest fájdalmasabbakra. A cikk szakelemzőkre hivatkozva úgy véli, Magyarország 2012 előtt valószínűleg nem tudja bevezetni az eurót, s ebben a tekintetben Lengyelországgal együtt az új EU-országok sereghajtója lesz.