Az ötvenhatosok nem közösködnek

A meghatározó ötvenhatos szervezetek leszögezik: nem közösködnek a Gyurcsány-kormánnyal az 1956-os szabadságharc és forradalom ötvenedik évfordulójának megünneplésében. A kormányszóvivő állítja, a központi megemlékezések során biztosítják a „hitelességet” és a „méltóságot”.

Bizonyos, hogy az ’56-os forradalmárok és szabadságharcosok zöme nem fog együtt ünnepelni öt hónap múlva a kormánynyal. Wittner Mária egykori halálraítélt, a Fidesz országgyűlési képviselője ezt azzal indokolta, hogy ha október 23-án közös ünnepléseket tartanának, azokon egészen másra emlékeznének a fél évszázada megnyilvánult nemzeti szabadságvágy hű képviselői és a kommunista diktatúra örökösei, köztük a kormány.
Ami az emlékév állami programját illeti, az ünnepségek szervezését előkészítő koordinációs testület élén Kiss Péter [jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter, volt KISZ-vezető] áll. A programokban érintett minisztériumok a jelenlegi kormányzati felállás szerint: a belügyi, a honvédelmi, a külügyi, az oktatási tárca és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM).
*
Az utóbbi tárca sajtóosztályán napokkal ezelőtt szúrópróbaszerűen azt tudakoltuk, a rohamosan közelgő október 23. kapcsán milyen szerep hárul az NKÖM-re, de még nem tudtak felvilágosítást adni.
Batiz András kormányszóvivő azonban arról számolt be lapunknak, az állami megemlékezések előkészületei nincsenek késésben. Lezárult például a Felvonulási térre tervezett évfordulós központi emlékmű kivitelezési pályázata, sőt elkezdődtek az építési munkálatok is. (A meghatározó ötvenhatos szervezetek a végsőkig tiltakoztak a számukra a megtorlást szimbolizáló, katonai támadóék alakzatú emlékmű tervei ellen.) Batiz azt is hírül adta: lezárultak a programsorozattal kapcsolatos elvi döntésekért felelős – Kosáry Domokos vezette – emlékbizottság, a tárcák, az Akadémia és a MeH által kiírt szakmai pályázatok. Támogatást nyert 8 játékfilm, a közművelődési pályázat 386 iskolának, településnek, civil szervezetnek biztosít anyagi juttatást, 44 könyvet és ugyancsak 44 alkalmi kiállítást is preferálnak országszerte, míg az emlékbizottság által támogatott történettudományi művek száma 20. Júniusban kihirdetik a vidéki emlékművek építésére és a színházi darabok bemutatására kiírt pályázatok eredményét is. Elkészült a külföldre szánt vándorkiállítás; világszerte 110 helyszínen készülnek a magyar nagykövetségek és intézetek saját programokkal.
A köztársasági elnök, a kormányfő és az emlékbizottság vezetője 79 állam- és kormányfőt, szervezeti vezetőt hívott meg közös levélben október 22–23-ra Budapestre. 22-én este a külföldi méltóságok gálakoncerten vesznek részt a Művészetek Palotájában, 23-án délelőtt pedig ünnepélyesen felavatják a központi emlékművet. Aznap déltől fogadás és kitüntetési ünnepség lesz a parlamentben, melyben ezután többnapos nemzetközi konferencia kezdődik. Tavaly 45 millió forint állt rendelkezésre az előkészületekhez, míg az idén összesen 1,8 milliárd.
„Az emlékévvel kapcsolatos döntéshozatali struktúra eleve biztosítja a hitelességet és a méltóságot, hiszen a Kosáry-féle emlékbizottság a program összeállításakor egy társadalmi bizottság keretében kikérte az ’56-os szervezetek vezetőinek véleményét is” – vélekedett a kormányszóvivő.
„Nem közösködünk a kormánnyal, amely intézkedéseivel folyamatosan felszaggatja sebeinket” – reagált az állami jubileumi program hírére Wittner Mária, akit a Tutsek-vérbíróság ítélt halálra és csak 1970-ben szabadult. Mint az 1956-os Alapítvány kurátora leszögezte, szervezetének véleményét egyébként sem kérték ki, sem a kormány, sem az emlékbizottság. „A kormánynak is van mire emlékeznie, nekünk is, de csak külön-külön” – fogalmazott a Fidesz országgyűlési képviselője. Szerinte kézen-közön fog elfolyni az elvtársak zsebe irányába a központi megemlékezésekre szánt kétmilliárd forint, „mellyel a kormány magát ünnepelteti majd, igyekezve demonstrálni a világ előtt, hogy kibékült a forradalmárokkal”. Tiltakozott az ellen, hogy a 300–301-es parcella rekonstrukciója során a kormányszóvivő által hírül adott kopjafacsere azt a kopjafát is érintse, amit kivégzett zárkatársának, Sticker Katinak 1990-ben maga faragtatott. „Szerényen, magunkban fogunk ünnepelni, október 23-án emelt összegű segélyeket osztunk például kivégzettek özvegyeinek” – mondta a fideszes képviselő aszszony.
Rácz József, a Pofosz ’56-os tagozatának elnöke megerősítette azt az értesülésünket, hogy az ötvenhatos szervezetek java – a Pofoszon kívül a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Corvin köziek, a Rabparlament stb. – messze elkerüli a kormánymegemlékezéseket, és külön ünnepségeket szerveznek. Sérelmeik között említette: az internáltak, málenkij robotosok, munkaszolgálatosok nem kapták meg az őket megillető anyagi kedvezményeket, ráadásul a mai hatalom 2004-ben ellenezte a határon túli magyarok anyaországi állampolgárságának a megadását.