Az uniós pénzeket vizsgálták

Visszafogott szigorral vizsgálta a nemzetközi civil szervezet, a Transparency International a strukturális alapok magyarországi felhasználásának átláthatóságát. A jelentés hitelét rontja, hogy elkészítője „civilben” a Nemzeti Fejlesztési Hivatal tanácsadójaként dolgozik.

Minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve – nagyjából ezt mondta Marschall Miklós, a Transparency International (TI) regionális igazgatója. A TI az Európai Bizottságtól nyert pályázati támogatás keretében hat új tagországban – köztük a Nemzeti Fejlesztési Hivatal finanszírozásában Magyarországon – végzett vizsgálatot a strukturális alapok felhasználásának gyakorlatáról. A tanulmány szerint a korrupció kivédésében az intézményi keretek és szabályok jók, az állami bürokrácia résztvevői nyitottak a civilek felé, ugyanakkor egy igazán átlátható rendszerhez további lépések szükségesek. Alexa Noémi, a magyar projekt menedzsere a hiányosságok között elmondta, hogy a rendszer működése nem mindig zökkenőmentes. A legnagyobb hiányosság a tervezési folyamat átláthatóságában volt. Ezenkívül a végrehajtás eljárási rendje túlszabályozott, a közbeszerzési eljárások bonyolultak.
Kósa Eszter, a jelentés alkotója elmondta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Hivatal tanácsadójaként dolgozik, és csupán erre a projektre vállalt szerepet a TI-ben. A szakember leszögezte: a jelentés célja nem az volt, hogy végigkövesse az uniós pénzek hasznosulását, így például nem azt nézték, kormánypárti vagy ellenzéki településekre jut több pénz. Felkérése arra szólt, hogy megvizsgálják, a jelenleg hatályos jogszabályok, valamint az intézményrendszer alkalmas-e a strukturális alapok befogadására, kezelésére. A pénz útját a kedvezményezett szervezetig követték, de nem vizsgálták a magyar közbeszerzési intézményrendszert. A szakember elismerte: a közbeszerzésekben tapasztalható korrupciós jelenségek visszahathatnak az uniós pénzek befogadására.