Chávez Európa szegényein is kész segíteni

Egyenlőség és szolidaritás – a konkrét gazdasági megállapodások mellett e két fogalom kidomborítása adott különös jelentőséget az Európai Unió és a latin-amerikai országok szombaton véget ért bécsi csúcsértekezletének. A résztvevők egyetértettek abban, hogy tovább kell erősíteni az együttműködést a két térség között, s ha a szavakat tettek is követik, az akár a világpolitikában is komoly változásokat eredményezhet.

George W. Bush amerikai elnököt igencsak felbosszantotta tavaly, hogy a tél beálltával Venezuela mintegy 170 millió liter fűtőolajat osztott szét az Egyesült Államokban élő szegények között háztartásaik fűtése céljára. Washington akkor a venezuelai elnököt antidemokratikus populistának titulálta ezért.
Hugo Chávezt azonban nem ingatták meg az amerikai politikai körökből érkező bírálatok, s szombaton egy, a bécsi Európai Unió–Latin-Amerika (EU–LAK) értekezlettel párhuzamosan zajlott globalizációellenes gyűlésen az európai szegények számára is felajánlotta hasonló segítségét.
A hatvan állam- és kormányfő – köztük a venezuelai elnök – részvételével zajlott háromnapos csúcstalálkozón közben elfogadták a zárónyilatkozatot, melyben a résztvevő felek kötelezettséget vállaltak a kontinensek közötti gazdasági és szociális együttműködés elmélyítésére, s hitet tettek az emberi jogok, valamint a béke garantálása mellett. Fontosnak nevezték, hogy a gazdasági növekedés mindenkire egyforma hatással legyen, aminek jegyében – mint leszögezték – több munkahelyre és az életkörülmények javítására van szükség.
*
Egyben küzdelemre szólítanak a szegénység és a szociális kirekesztettség ellen. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy politikai szinten kell változásokat elérni a környezetvédelem terén, s több figyelmet kell fordítani például a klímaváltozás, az elsivatagosodás és az energiagazdálkodás kérdéseire.
A zárónyilatkozat egybecseng Kofi Annan ENSZ-főtitkár szavaival, aki a bécsi találkozón a munkanélküliség okozta problémákra hívta fel a figyelmet. A jelenség – mint utalt rá – rendkívül súlyosan érinti a fiatalokat, hiszen míg a munkanélküliségi ráta Európában hét százalék körüli, addig a huszonnégy év alatti munkavállalóknál 18 százalék. Ugyanez az arány Latin-Amerikában 5,6 és 15 százalék. Noha a fiatalok magasabb szintű képzettséggel rendelkeznek, világszerte rájuk hárul a több elvégzendő munka, amiért azonban kevesebb fizetésben és biztonságban részesülnek. Mindez azt az üzenetet hordozza, hogy a tanulás révén nem nyílnak meg jobb perspektívák számukra – mondta Kofi Annan.
A találkozó fontos eleme, hogy az EU és a Mercosur, vagyis az Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay alkotta gazdasági szövetség megerősítette, szabadkereskedelmi megállapodást kötnek egymással. Hasonló egyezség jöhet létre a közép-amerikai országokkal is, amely – már ha valóra válik – erősítheti a gazdasági versenyben alulmaradó Európa pozícióit.
A bécsi csúcsot követően Hugo Chávez a Vatikánban találkozott XVI. Benedek pápával, majd Londonba utazott, ahol Tony Blair kormányfő nem, Ken Livingstone londoni polgármester azonban annál nagyobb örömmel fogadta őt.

Bolívia az OPEC-ben? Bolívia elnöke, Evo Morales pénteken megerősítette belépési szándékát az OPEC-be. Bolívia elnöke május 1-jén államosította hazájának szénhidrogénkészletét, alaposan felborítva a térség földgázkitermelésében érdekelt külföldi cégek terveit. Venezuela elnöke a bécsi csúcs előtt Rómában és a Vatikánban járt. Az áprilisi választásokon győztes Romano Prodit Chávez egy telefonbeszélgetés során arról tájékoztatta, hogy Venezuela Itália legfontosabb kereskedelmi partnere szeretne lenni – főleg a gáz- és a nyersolajszállításban. Venezuela április 1-jétől változtatta meg a külföldi cégek befektetési feltételeit, amelyeket csak az olasz ENI és a francia Total cég nem fogadott el. Úgy hírlik, Chávez EU– latin-amerikai energiaszövetség megalakítását is tervezi. (S. T.)