Hogy jött létre a Krakkói Magyar Centrum, és miként tud életben maradni egy ilyesféle civil kezdeményezés öt évig; ráadásul Krakkóban, ahol nagyon erős a kulturális „konkurencia”? – kérdeztük Pászt Patríciát.
„A helyben működő, különféle kulturális intézetek nem konkurenciát jelentenek, sokkal inkább ihletet, ötletet adtak. 2000-ben Krakkó volt Európa kulturális fővárosa. A magyar szakminisztérium kétfős kulturális irodát hozott létre ebből az alkalomból, amelynek miniszteri biztosa az akkori főkonzul volt, engem pedig egy évre felkértek, hogy vezessem az irodát. Minden programunk telt házas volt. Miután a 80-as, 90-es években kissé hűvösödtek a lengyel–magyar kapcsolatok, 2000-re a lengyelek ki voltak éhezve a magyar kultúrára, ezenkívül egész Dél-Lengyelország, különösen Krakkó magyarszimpatizáns. Az egy év letelte után választhattam, hogy visszamegyek a budapesti Lengyel Intézetbe dolgozni, vagy megpróbálom folytatni a munkát Krakkóban. Maradtam. Létrehoztuk a Cracovia Expressz Alapítványt, amelyet Magyarországon és Lengyelországban is bejegyeztek. Addigra kiépültek a kapcsolatrendszereink, és megörököltük az első iroda felszerelését is, a város kulturális helyiségeire szóló árverésen pedig elnyertük a jelenlegi irodánk bérleti jogát. A magyar centrum 2001 óta a belvárosban, a Bracka utcában működik – közvetlenül a régi magyar diákok kollégiumának épülete mellett. A középkorban egyébként azért kellett különrakni a magyar diákokat, mert a lengyelekkel együtt rendszeresen megverték az itt tanuló németeket” – tudom meg Pászt Patríciától.
Mint mondja, Krakkóban nagyon sok a magyar emlék; itt található Báthory sírja, Nagy Lajos király leánya, Hedvig is itt van eltemetve, de állítottak táblát a magyaroknak a balatonboglári lengyel menekültek is. A lengyelek szívesen emlékeznek a közös múltra, az igazi kihívás viszont az volt, hogy a centrum ne a nosztalgia jegyében működjék, hanem Magyarország új arcát és a fiatal művészetet is bemutassa, annál is inkább, mert a városban 160 ezer diák tanul.
„Az első éveket anyagi szempontból úgy jellemezném, mint a „zacskós kínai levesek időszakát”. Kezdetben leginkább a lengyelek támogattak mindenben. Ők adtak munkát, hogy tudjam működtetni az alapítványt, míg Magyarországon nem értették, hogy mi ez a civil »izé«, ott ugyanis a hasonló intézményeknek nincs modellje. Adminisztratív szempontból nem tudták hova tenni, nincs olyan alap, amely a külföldi magyar civil szervezeteket működtetné. Míg Lengyelországban a kultúra abszolút politikasemleges, Magyarországon mindenki azt szerette volna tudni, ki áll mögöttünk, melyik oldal támogat. Ami minket illet, nem politikai alapon választjuk ki, hogy mely művészt hívjuk meg, a minőségi kultúra alapja ugyanis az, hogy pártállástól és világnézettől függetlenül az adott alkotó szakmailag erős legyen. Ügyelünk arra is, hogy ne lehessen kihasználni ideológiailag azt, amit csinálunk; és ez a szakmai szabadság és függetlenség ellensúlyozza az egzisztenciális bizonytalanságot” – mondja.
2003-ban egy krakkói könyvvásáron találkozott Schneider Mártával, a kultuszminisztérium helyettes államtitkárával, aki évi hárommillió forintos NKÖM-támogatást ajánlott fel – ezt a pénzt azóta is megkapják, emellé évi 6-9 milliót tudnak szerezni lengyel, magyar és nemzetközi pályázatokon.
Mint a centrum vezetője mondja, a pénz egyharmada a működési költség (csak a helyiség bérleti díja havi kétszázezer forintnak felel meg), a maradék kétharmad programokra megy el. Mint azt Pászt Patrícia – aki ötödik éve ösztöndíjaiból fenntartva magát fizetés nélkül dolgozik – mondja, meggyőződése, hogy kis infrastruktúrával is lehet működtetni egy ilyen intézményt. A magyar centrumnak összesen két munkatársa van, ő maga és egy fél munkaidőben dolgozó munkatárs, a többi feladatot helyi önkéntesek látják el. Öt év alatt nyolcvanhat rendezvényt bonyolítottak le, ebből 33 koncert, 26 filmszemle volt, de magyar nyelvtanfolyamot is indítanak. A hatókörük mára túlnőtt Krakkón, egész Lengyelországban igyekeznek bekapcsolódni a nemzetközi rendezvényekbe. A magyar filmszemlét hét lengyel városban szervezték – telt házzal, egy-egy vetítésen két-háromszázan voltak.
A jelenleg zajló fotóhónapról, valamint a Budapest és Krakkó támogatásával megszervezett magyar kiállításról szólva Pászt Patrícia elmondta: ő kereste meg a lengyel szervezőket az ötlettel, akik azonnal „rácsaptak” a lehetőségre. A kiállító művészek közül tizenketten részt vettek a megnyitón, és találkoztak a lengyel fotósokkal, amiből tervek, új szakmai kapcsolatok születtek.
A további tervekről a magyar centrum vezetője elmondta: az idén hatodszor szervezik meg a visegrádi nyári egyetemet, amelyre a visegrádi országokból érkeznek diákok Krakkóba, ahol kulturális, gazdasági és politikai szemináriumokat tartanak. Júliusban lesz Lengyelország legnagyobb filmfesztiválja, a nemzetközi Era Új Horizont, amelyen 40 ország 100 filmjét mutatják be egy hét alatt; ez alatt a varsói magyar kulturális intézettel közösen Huszárik Zoltán-retrospektív sorozatot szerveznek, és bemutatják a magyar animációt. Jövőre szeretnének részt venni a krakkói utcaszínház-fesztiválon is.
world fitness project
Ismét magyar a fitnesz királynője, de látja a hiányosságait is + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!