Csapás a lakáspiacra

Miközben a használatba vett lakások száma egy, a kiadott új lakásépítési engedélyeké további nyolc százalékkal esett vissza az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest – közölte tegnap a KSH. A vizsgált időszakban a befejezett lakások száma főként Budapesten csökkent, ahol 23–28 százalékos volt a visszaesés a különféle lakástípusokban.
A fővárosban a használatbavételi engedélyek száma is kevesebb az előző év azonos időszakához képest, mégpedig 24 százalékkal. A megyék közül a legnagyobb, 27 százalékos visszaesés Zala megyében és a fővárosban következett be.
A lakóépületekre kiadott új építési engedélyek 890 ezer négyzetméter beépítésére vonatkoznak, ami öt százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ország keleti felében mindenütt csökkent, mindhárom régió átlagában 24–26 százalékkal. A legjelentősebb viszszaesések mégis a Dunántúlra jellemzők: Komárom-Esztergom, Veszprém és Zala megyékben 2006 első negyedében feleannyi új engedélyt sem adtak ki, mint egy évvel korábban.
Az új lakás építésére kiadott engedélyek száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, ami a szakértők szerint a lakástámogatások 2003. évi szigorításának következménye. Ekkor a kormány többek között emelte a lakáshitelek kamatplafonját, csökkentette az államilag támogatott hitelek felső határát, illetve az évi 240 ezer forintos kamatkedvezményt 120 ezer forintra „szűkítette”. E kormányzati lépések következtében a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda jelentése szerint tavaly drasztikus visszaesés következett be az állam által támogatott lakáshitelek terén, miközben az előző két évben majdnem a felére zsugorodott az új lakásokhoz felvehető, kedvezményes kamatozással folyósított lakáshitelek összege. A támogatott lakáshitelek aránya az összes lakáshitelen belül a 90 százalékos szintről tavaly már 30 százalékra zuhant. A folyamat az idei év első két hónapjában is folytatódott: az új lakáshoz felvehető támogatott hitelek összege négymilliárddal maradt el az előző év azonos időszakához képest, a nem támogatott hitelek viszont 20 milliárd forinttal emelkedtek.
Mint látható, a 2003-as intézkedések jelentősen visszavetették az állami támogatású lakásépítéseket, ám a várt könnyítések helyett a kabinet újabb nagy horderejű szigorító lépésre készül. A Világgazdaság értesülése szerint a kormány megszüntetné a forrásoldali jelzáloglevél kamattámogatását. A lépés vélhetőleg azt eredményezi, hogy a forintalapú lakáshitelek kamatai néhány százalékponttal, a törlesztőrészletek pedig jelentősen, akár 50 százalékkal is emelkednének, ami még inkább a devizakölcsönök felvételére ösztönözné a lakosságot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a lakosság búcsút inthet az állami támogatásoknak, hiszen a devizaalapú hitel sokkal jobb feltételeket eredményez.