Döntésre várnak Zadarban

Néhány napon belül dönthetnek a zadari városi bíróságon az adriai Vir szigeten lerombolt magyar tulajdonú ingatlanok gazdáinak perében. Közben mégiscsak elbontják annak az akciójáért egyhavi börtönre ítélt horvát férfinak a házát is, aki korábban azzal fenyegetőzött, hogy nyaralójával együtt felrobbantja magát.

Még sincs kegyelem Nikola Maros viri házának. Miként megírtuk: szomszédai veszélyeztetése miatt hétfőn egyhavi börtönre ítélték a horvát férfit, aki azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja lebontásra ítélt ingatlanját és vele együtt magát is, amennyiben a környezetvédelmi minisztérium nem vonja vissza a döntést. Arra hivatkozott, hogy családja hajléktalan lesz, ha lebontják otthonát. Akkor megígérték, hogy kivizsgálják az ügyet, és ha valóban Vir szigetén él, és nincs más háza, nem hajtják végre az intézkedést. Példáján felbuzdulva más viriek is hasonló eljárásban reménykedtek. Kiderült azonban, hogy Marosnak nem ez az egyetlen háza, hanem még kettő van neki Vitezben. A férfit tegnap a zadari kardiológiai osztályon ápolták, de akkor még nem tudott róla, hogy házát mégis ledózerolják.
Miközben Vir szigetén rombolnak, a szintén Horvátországhoz tartozó Opatijában (Abbázia) építkeznek, mégpedig mindössze húsz méterre a parttól. Tehát mélyen belül a hetven méteres védett parti övezeten. És mint mondják, teljesen legálisan. A szlovén beruházással készülő korszerű idegenforgalmi központban harminchárom luxusapartman lesz – számol be róla a Jutarnji List, belebonyolódva a nehezen kibogozható helyi állapotokba. A lényeg, az építés ténye azonban marad, a többi elvesz a jogi magyarázatokban, de sokan a törvények megkerülését látják mögötte. Az építési területre korábban kiadott engedélyt itt nem teszi érvénytelenné a védett parti övezetre vonatkozó későbbi kormányrendelet. A fenti példát is figyelembe véve elfogadhatónak tűnik a magyarok ügyét képviselő ügyvéd, az eszéki Zoran Randjelovic érvelése, amely szerint jogszerűtlen volt a viri ingatlanok lerombolása, és ezért a horvát államot a bíróság joggal kötelezheti kártérítésre. Egyrészt nem a lerombolt házak tulajdonosainak a hibájából nem volt építési engedélyük, másrészt az építés idején a védett övezet csak huszonegy méteres volt – állítja a jogász. Ismeretes: a panaszok kivizsgálását hétfőn kezdték meg a zadari városi bíróságon, a döntés pedig napokon belül megszülethet.