Drágulnak az építőanyagok

Legalább öt-tíz százalékos áremelést szeretnének elérni az idén az építőanyagokat gyártó társaságok – közölték lapunkkal a szakma képviselői. Ezt a lépést az energiaforrások jelentős drágulása indokolja.

Erőteljes kiegyenlítődés mutatkozott az elmúlt években a magyarországi és a nemzetközi energiaárak között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy idehaza egyre többet kell fizetnünk az energia felhasználásáért. Emiatt tavaly az építőanyagok előállítási költsége is jelentős mértékben növekedett. Az olcsó kelet-európai import, illetve a lakáspiac visszaesése miatt felerősödött piaci verseny azonban kordában tartotta az árakat. Emiatt az építőanyag-gyártók az energia drágulását csak részben tudták áraikban érvényesíteni – nyilatkozta lapunknak Földi Tamás, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség elnöke is, aki rávilágított: a nagyfogyasztóknál életbe léptetett, hatvan százalék fölötti tavalyi gázáremelés érzékenyen érintette az építőanyag-gyártókat. A tégla esetében pedig különösen így van ez, mert annak előállítási költségét legalább 35–50 százalékban az energiaárak befolyásolják. – Több gyártó képviselőjeként is elmondhatom, hogy ez nem elsősorban a nagyobb üzemeket, hanem a közepes és kis cégeket fogja padlóra küldeni, akiknek nincs tőkéjük arra, hogy a költségek emelkedését fedezzék. Földi Tamás szerint mindeddig az uniós tagországokból importálók profitáltak a legjobban tavaly, mivel őket nem érintette az energiaár-emelés. Ezeket a cégeket idén az euró árfolyamának elszabadulása fenyegeti, hiszen a korábbi 245–250 forint helyett most 260–265 forintot kell fizetni egy euróért, amely a piacon áremelkedést okoz – jelezte Földi Tamás.
Miközben a piacon a kereslet visszaesett, Bodnár György szerint ezzel párhuzamosan növekedett az iparágban a kapacitás. Emiatt az elmúlt évben nemhogy drágultak volna az építőanyagok, hanem – mint a téglás szövetség körkérdése nyomán kiderült – 5–10 százalék közötti árcsökkenés következett be. A növekvő költségek miatt tehát elengedhetetlen lenne az építőanyagok árának emelése, ugyanakkor meglehetősen nagy fékező erővel hat a piaci verseny. Bodnár György szerint a gáz és az áram drágulása 15–20 százalék közötti építőanyagár-emelkedést tett volna szükségessé, ami azonban a kereslet csökkenése miatt esélytelen. Így idén várhatóan 5–10 százalékkal többet kell fizetni a tégláért, mint tavaly, ami lényegében azt jelenti, hogy visszatérünk a két évvel ezelőtti árszintre.
Amennyiben a gyártók idén sem tudják emelni áraikat, úgy nagy valószínűséggel csődhullám következik be a szakmában. Földi Tamás szerint ugyanakkor 3–5 százalékosnál nagyobb áremelésre nemigen kerülhet sor. A drágulás ellen hat még, hogy az épített lakások száma idén valószínűleg egy-kétezerrel csökken. A lakások mérete is csökkenő trendet mutat, ami érzékenyen érinti a téglákat és vakolatanyagokat gyártókat. Bodnár György szerint az állami támogatások is a garzonlakások terjedését segítik elő, ezért lassan 60 négyzetméter alá csökken a budapesti lakások átlagmérete.