Felgyorsult a Tisza apadása

Tározóba duzzasztják tegnap óta a Tisza vízhozamának egy részét Tiszalöknél, ezért a folyó középső és alsó szakaszain felgyorsult az apadás. A Hármas-Körös többször megrepedt és megcsúszott köröszugi töltését még a tél beállta előtt fel kell újítani. A kitelepítettek nagy része visszatért otthonába a hét végén.

Lejjebb engedték a zsilipkapukat tegnap hajnalban a tiszalöki vízlépcsőnél, azaz ezzel a művelettel megkezdődött a folyó hozamának tározóba terelése, így az alsóbb szakaszokon intenzívebbé vált az apadás – közölte lapunkkal Szedlák Gabriella, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ügyeletese. A vízszint egyenletesen és folyamatosan csökken: Tiszaroff felett naponta átlagosan 20-25 centimétert, míg alatta 15-20 centimétert. A Körösök 24 óra alatt 12-16 centimétert apadnak. Településeket fenyegető árvízveszély nincs a térségben, a töltéseken állandó figyelőszolgálatot tartanak. Az igazgatóság illetékességi területén még érvényben van a rendkívüli árvízvédelmi készültség, amelynek megszüntetése a közeli napokban várható. Ezen a héten megindul a kiskörei tározó feltöltése is. A duzzasztást egyébként minden évben elvégzik: vizet tartalékolnak az aszályos időszakra. A mezőgazdasági, a halászati és a turisztikai célú vízhasználatra ebből a készletből lehet igényelni.
Az ideiglenes védműveket különböző fázisokban bontják le. Elsőként a magasításokat, majd a hullámverés elleni részeket, legvégül a bordás megtámasztásokat távolítják el. Először a Tisza Szolnok feletti szakaszán kezdték meg a munkát, később a vízszinttől függően folytatták a középső és az alsóbb folyópartok mentén.
A Hármas-Körös többszörösen megrepedt és megcsúszott köröszugi töltését még a tél beállta előtt fel kell újítani. A beépített hatalmas mennyiségű anyagot előbb mindenképpen elhordják a gátról, aztán a talajmechanikai, geodéziai tervezés után, a földmunkák elvégzését követően helyreállítják a védművet.
A Körös menti településekről kitelepítettek nagy része, összesen 2287-en a hét végére visszatértek otthonukba – tudtuk meg Dobson Tibortól, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjétől. Kunszentmártonban néhány ház átázott, ezért ezeknek a lakói még továbbra is átmeneti szállásra kényszerülnek. A dunai áradás miatt Pest megyében 251-en, a belvíz sújtotta Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében 242-en szorulnak a hatóságok vagy az ismerősök, rokonok segítségére.
n
Romániai földcsuszamlások. Még mindig több mint tizenkétezer ember tartózkodik távol otthonától Romániában a dunai árhullám miatt, miközben a folyam vízszintje nagyon lassan apad. A bukaresti belügyminisztérium tegnap közzétett kimutatása szerint a tizenkét Duna menti megye 157 elárasztott településén összesen 12069 kilakoltatottat tartanak nyilván: a legtöbb embert, 8322-t a dél-romániai Dolj, 2480-at Calarasi, 787-et Tulcea, 314-et Konstanta, 103 evakuáltat pedig Braila megyében. Ahogy a kárfelméréssel haladnak, úgy növekszik az áradások miatt tönkrement épületek száma: a víz alá került több mint háromezer lakóházból 1078 romba dőlt, további 122-t pedig szintén az összeomlás fenyegeti, több mint hatezer háztáji gazdaság pedig még mindig víz alatt van. A belügyminisztérium és a román hadsereg négyezer alkalmazottja továbbra is felügyeli, erősíti a Duna menti védvonalakat, különös tekintettel arra, hogy hidrológusok szerint a következő napokban várhatóan ismét emelkedik majd a folyam vízszintje.
Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a hét végén ellátogatott az árvíz sújtotta Calarasi megyében elárasztott településekre, és megelégedetten nyilatkozott arról, ahogy a helyi hatóságok megoldották a kilakoltatott, sátortáborba költöztetett emberek elszállásolását, élelmezését és egészségügyi ellátását. Közben újabb természeti csapásról érkeztek hírek: a Déli-Kárpátok tövében fekvő Gorj megyében félezer embert kellett kitelepíteni a Rosia de Amaradia községhez tartozó falvakban bekövetkezett földcsuszamlások miatt. A vélhetőleg a közeli bányakitermelés okozta földmozgás következtében kétszáz lakóépület összedőlt vagy megrepedt, így az embereket ideiglenesen katonai sátrakban helyezték el, akadnak azonban családok, amelyek megtagadták az evakuálást, és inkább otthonuk udvarán éjszakáznak.