Felügyelet nélkül az MTV kuratóriuma

A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma egy hete ellenőrző testület (et) nélkül működik. A grémium mandátuma múlt hétfőn járt le, az új testület felállításáról – a házelnök kezdeményezésére – a parlament dönt, illetve döntene. Noha az új Országgyűlés már két hete megalakult, eddig nem merült fel, hogy a kuratórium működését a megfelelő jogi mederbe tereljék. Mindeközben újra kell gondolni a kuratórium elnökségi helyeinek újraosztását is.

Kozma Hubától, az MTV Közalapítvány kuratóriumának MDF-es alelnökétől megtudtuk, Czeglédi László kuratóriumi elnök már felvilágosította Szili Katalint a helyzetről. Kozma szerint viszont „a parlamentnek most kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem hogy a tévékuratóriummal foglalkozzon”. Pedig lehetne dolga bőven. A kuratórium elnökségében rendezni kell a pártok képviseletének ügyét is. A médiatörvény szerint ugyanis a közmédiumok kuratóriumi elnökségében fele-fele arányban szerepel a kormányoldal és az ellenzék; méghozzá úgy, hogy minden párt delegálhat legalább egy tagot. A televízió esetében a nyolc elnökségi helyből négyet oszthatott volna el az MDF és a Fidesz. Míg a nagyobbik ellenzéki párt 3-1 arányban kívánta a maga javára elosztani a rendelkezésre álló helyeket, addig az MDF két tag delegálásához ragaszkodott. A helyzet végül odáig fajult, hogy az MDF-nek kormánypárti segítséggel sikerült kiszorítania a Fideszt. Így a kuratóriumi elnökségben a legkevesebb parlamenti mandátummal rendelkező MDF birtokolhatta a legtöbb, szám szerint tehát négy helyet. Az előttünk álló ciklusban viszont az MDF-nek már – a Fidesz mellett – a kereszténydemokratákkal is meg kell állapodnia az elnökségi helyek elosztásáról. A Fideszhez közel álló forrásaink szerint az ellenzék vezető ereje csak azt a megoldást tartaná elfogadhatónak, ha az MDF az általa jelenleg birtokolt négy elnökségi helyből háromról lemondana. Az így felszabaduló helyekre a Fidesz kettő, míg a KDNP egy tagot delegálna.
Az et működése is aggályos volt az elmúlt időszakban. A médiatörvény szerint ugyanis a háromtagú testület elnökét és egy tagját az ellenzék jelöli. Ehhez képest a grémium az elmúlt négy évben kormánypárti elnöklettel működött. Így szerepe – nem meglepő módon – eddig is formálisnak volt csak tekinthető. A parlament lépéskényszerben van: a közeljövőben mindenképpen dönteni kell ugyanis az et felállításáról. A hárompárti ellenzék soraiban viszont nem lesz könnyű megegyezni a két betölthető ellenőrző testületi helyről.