Harmadolás a közszférában?

Százezer közigazgatásban dolgozót érinthet elsőként az államreform: lesz olyan részleg, ahol eddig 160-an dolgoztak, mostantól elég lesz ötven ember is – Gyurcsány Ferenc ezekkel az arányszámokkal kívánta szemléltetni a következő időszak kormánypolitikájának fő irányát, hangsúlyozva, nem lesz fűnyíróelv.

Míg 2002-ben, az akkori politikai helyzetben helyük volt a szociális kiigazító, jóléti intézkedéseknek, hogy az emberek „kicsit megpihenhessenek, többet vegyenek ki a közösből”, addig a mostani választásokkor „helyesen nem ezt ígértük” – fejtette ki Gyurcsány Ferenc az MSZP hét végi választmányi ülésén. A miniszterelnök a szocialisták választási győzelme óta először szólalt fel nyilvános rendezvényen, ahol felvázolta a következő másfél év „rendkívül intenzív” intézkedésterveinek mozgatóit. A politikus szerint Magyarország számára most az a kérdés, hogy fogja-e bírni a globalizáció diktálta versenyt, tud-e válaszolni például Délkelet-India kihívásaira.
A kormány „értelmes, jó” munkahelyeket ajánl a polgároknak, ehhez a szakképzési és a felsőoktatási rendszer támogatásával, befektetésösztönző gazdaságpolitikával, infrastruktúra-fejlesztéssel és az egészséges életmódra neveléssel jutnának el. Mindezek változást jelentenek, amit az államnál, sőt a politikusoknál kell kezdeni. Gyurcsány beszélt arról, hogy a közigazgatásban 100 ezer ember dolgozik, ők azonban inkább a maradék 9,9 millió mellé állnának. A közszféra reformja (2008. január 1-jéig befejeződne) nem a fűnyíró elve alapján történne, hanem minden intézményt megvizsgálva döntenének majd az esetleges leépítésekről. – Van olyan részleg, ahol idáig 26-an dolgoztak, ezentúl a feladatra elég lesz hét fő, van, ahol 160-an, itt maradhatnak 50-en – közölte az arányszámokat a kormányfő.
– Az egészségügy jelentős mértékben üzlet, a szektorban mélyreható változások sorozatára lehet számítani – mondta Gyurcsány 2008 végére ígérve a folyamat lezárását. Az oktatással összefüggésben a településeken működő kis iskolák mellett érvelt a politikus. Gyurcsány az államháztartás állapotáról így vallott: az az egyensúlyhiány feszültségével küzd. A miniszterelnök szerint erről azért csak most beszélnek és nem másfél éve, mert a pénzügyi kiigazításhoz elég másfél év, az ország modernizálásához (amit célul tűztek ki) azonban hosszabb időre van szükség.
A közeljövő teendőiről is nyilatkozott Gyurcsány Ferenc: május 30-án benyújtják a parlamentnek a kormányprogramot, június 14-én megalakulhat az új kormány, az utána következő napon pedig több mint másfél tucatnyi törvényjavaslatot terjesztenek az Országgyűlés elé. A jövő héten kezdődik a koalíciós egyeztetés a kormányprogram első változatáról. Az MSZP Szili Katalint jelöli házelnöknek.
– Korábban azt ígérte Gyurcsány Ferenc, hogy az MSZP május 20-i kongresszusára elkészül a kormányprogram, de a szombati bejelentése szerint jelentősen késnek az alkotómunkával – reagált lapunknak Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte a régi-új kormányzat bénult, koalíciós marakodásokkal tölti az időt, ahelyett, hogy minél gyorsabban megtenné a gazdasági helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket.

Szembenállást szít Gyurcsány? Nem szerencsés ellentétet szítani a közszolgálatban dolgozók és máshol dolgozók között – fogalmazott lapunknak Szabó Endre, a közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a kormányfő kijelentéséről. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Fehér József szerint ha mind a 114 ezer köztisztviselőt szélnek eresztenék, akkor is mindössze 225 milliárd forintot takaríthatna meg a kormány. Úgy vélekedett: hazai és nyugati tapasztalatok mutatják, hogy az állami feladatok átadása a szolgáltatások színvonalának csökkenésével és a költségek növekedésével jár. (B. Á.)