Hogyan legyél moralista (X.)

(Múlt héten ezzel a Gyökössy Endre mondattal fejeztem be:)
Jézus nem az óriási tömeget, a kicsiny nyájat biztatja.
(Most folytatom az ő szavaival): A valóság se ezt mutatja. Márpedig Jézus ismerte a valóságot és soha nem akart bennünket becsapni. Nem erről van szó, sokkal többről, sokkal mélyebbről, igazabbról van itt szó. Először is hadd mondjam el (Gyökössy), hogy egészen világosan lássuk: itt hol Isten országáról, hol a menynyek országáról beszél (Jézus). Sok példázatot mond Jézus erről; ez egyik alapdallama. Azért mond sok példázatot, sokféle módon, hogy mindenki megértse.
Először is tegyünk különbséget a mennyország és a mennyek országa között. A mennyország az a dimenzió, ahova egyszer halálunk után elkerülünk, ahol az öröklétünket töltjük.
A mennyek országa, vagy Isten országa nem hely – Jézus bármelyik példázata szerint –, hanem helyzet. Mégpedig egy belső helyzet, állapot. A Lukács 17,20-21-ben Jézust megkérdezik a farizeusok, mikor jön el az Isten országa? VALAMI FÖLDI URALMAT KÉPZELTEK, AHOL ŐK LESZNEK MAJD AZ URALKODÓK – HA EZT TERVEZI JÉZUS, AKKOR LEHET, HOGY CSATLAKOZTAK VOLNA HOZZÁ.
De Ő azt mondja: – Nem itt van, nem ott van, nem látható, hanem tiköztetek van. Hát nem látjátok, itt vagyok köztetek! Tehát Isten országa, Jézus lénye, halála után az Isten Szentlelke, a görög szövegben: en tosz hümon, közöttetek. Ám a görög szó azt is jelenti: tibennetek – miután Jézus már elment közülük. Tehát nem hely, hanem helyzet. Az Isten Szentlelke, az Isten lénye Jézus Krisztus élő lénye mibennünk, a szívünkben, a lelkünkben, itt hordozzuk. Lapidárisan mondva, két lábon jár, a mi lábunkon jár, a mi szemünkön néz, a mi kezünkkel cselekszik. Isten élő Lelke, azaz Isten uralma, az Isten Szentlelke, az Isten országa itt van tiköztetek, itt van mibennünk. Egyszerre jelenti mind a kettőt.
A MÁSODIK, AMIT MONDANI AKAROK A MUSTÁRMAGGAL KAPCSOLATBAN: Isten országa az nem mennyiség, nem valami nagy dolog, hanem minőség, és erő van benne: minőségi erő. Mint ahogy a mustármag akármilyen parányi, ha érintkezik a földdel, beleesik, akkor az ott megfogan és abban a piciny magban hihetetlen erő van, minőségi erő: elkezd dolgozni, és egyszer csak kinő, terebélyesedik és fává lesz.
Jézus további példázatában egy kevés kovász nagy mennyiségű tésztát keleszt meg, egy csipet só nagy kondér levest, vagy ételt ízesít meg. A kicsinek a nagysága, vagy mondjam így: a grandiózus kicsiség.
Itt erről a nagy titokról van szó, és ezért nem kell hogy eluralkodjék rajtunk valami tanítványi vagy keresztényi kisebbrendűségi érzés, hogy nem vagyunk nagy tömeg, hanem mustármagok, csipet só, kevéske kovász. Enynyi elég és Jézus erről beszél, erre tanítgat minket, hogy EGY MONDATBAN, EGY SZÓBAN, EGY MUSTÁRMAGNYI MONDATBAN MICSODA HATALMAS ERŐ ÉS DINAMIKA VAN!
Jézus Krisztus megáll Lévi, egy vámszedő (aki később – ugye – Máté evangélista lesz) asztala előtt, ránéz és azt mondja: – Jer és kövess engem! S az föláll, otthagyja a vámszedő asztalát, követi Jézust mindhalálig, mártír haláláig. Megírja azt az evangéliumot, amiből immár 2000 év óta olvassuk Jézus beszédét. Micsoda hatalmas fává lett Máté evangéliuma! Egy mustármagnyi mondattal kezdődött: Jer és kövess engem – és ebből a követésből lesz az evangélium, ami szétárad az egész világon. Micsoda erő van ebben az evangéliumban! Ebben van a Hegyi beszéd, ebben van a Miatyánk.
Bázeli tanulmányaim során – Gyökössy Endre tanulmányai során – a missziói otthonban laktam, megismertem ott egy öreg miszszionáriust, drága Hupperbauer bácsit. Ő mesélte, hogy tizenöt vagy húsz évet töltött a bantu négerek között:
– Tudja, édes fiam, egész életem arra ment rá, hogy összeállítottam egy bantu szótárt és ennek alapján lefordítottam nekik a Máté evangéliumot. Többre már nem telt, de ennyi elég, van bantu Máté evangélium.
Lehet, hogy azóta több is van, nem tudom, de a bantu földre átnyúlt ennek a mustármagnyi kezdő szónak – „Jer és kövess engem” – az ága.