Hurban-szobor Zsolnán

Már április végétől áll – egyelőre gondosan betakarva – Szlovákia legújabb, monumentálisnak szánt emlékműve a jelenleg már Zsolna külvárosának számító Budatinban. Annyit így is lehet belőle látni, hogy lovas szobor, és a vitéz jobb kezével kardot tart a magasba. A bebugyolált alak Jozef Miloslav Hurbané, az 1848-as szlovák nemzeti panteon egyik főszereplőjéé. Ő volt az az evangélikus lelkipásztor, akinek hlubokai parókiáján 1843-ban megállapodtak a szlovák értelmiségiek – evangélikusok és katolikusok –, hogy elfogadják a középszlovák nyelvjárás alapján készülő modern irodalmi nyelvet. Három évvel később elindította a szlovák kultúra fontos orgánumát, a Slovenské Pohlady című, máig megjelenő folyóiratot.
Íróként, politikusként, felkelőként is számon tartják Szlovákiában. 1848 tavaszán lelkesítő beszédeket tartott híveinek. A terjedő szabadságból a szlovákságnak, mint nemzetnek is részt kívánt juttatni, röpiratot bocsátott ki, s ott volt Liptószentmiklóson május 11-én, ahol megfogalmazták a nemzeti követeléseket. A magyar kormány pánszláv agitátort sejtett benne, az ország egysége ellen fellépő személyt, és körözést adtak ki ellene. Prágába ment, majd Jellasicshoz Zágrábba, szeptemberben pedig a Szlovák Nemzeti Tanács egyik megalapítója volt, felkelőket vezetett az országba a magyar kormány ellen. Népe, tudjuk, nem követte. A szlovákság tömegei ott harcoltak a honvédsereg soraiban. Hurban a szabadságharc leverése után is ott volt a szlovák politika élvonalában radikális, nagy hatású személyiségként. A szlovák nemzeti mozgalom céljait csakis a magyarokkal szemben gondolta megvalósíthatónak. Zsolna nacionalista polgármestere a felkelő Hurbannak kívánt emléket állítani, nem sajnálta a 28 millió koronát (kb. 180 millió forint). Május 12-én fogják a szobrot leleplezni. A helybeliek közül sokan nem örülnek neki, mert ekkora összegből be lehetett volna fejezni a város csatornázását.