Ideiglenes döntés a T. Házban

Felemás megállapodás körvonalazódott tegnap a parlamenti pártok egyeztetésén az országgyűlési alelnökök számáról és az ülésrendről. Deutsch-Für Tamás (Fidesz) az egyezséget kommentálva azt kifogásolta, hogy 1990 óta először külön kénytelenek dönteni a parlamenti, illetve bizottsági tisztségviselőkről. Ennek oka a kormányalakítás elhúzódása.

Ideiglenes megállapodást írnak alá ma a pártok annak érdekében, hogy sor kerülhessen május 16-án az Országgyűlés alakuló ülésére. Az egyezség értelmében május végéig egy elnök és két alelnök vezeti majd a parlament üléseit. Az elnök személyére az MSZP tesz majd javaslatot, míg egyik helyettesét a kormányoldal, a másikat pedig az ellenzék jelölheti. Az már biztos, hogy utóbbira a Fidesz tesz majd javaslatot, ám az továbbra is kérdéses, hogy a kormánypárti alelnök a szocialisták vagy a szabad demokraták frakciójából kerül-e ki.
Az, hogy végül hány alelnöke lesz a T. Háznak, továbbra is bizonytalan. A Fidesz hármat szeretne, arra hivatkozva, hogy ez folyamatosan így volt 1990 és 2002 között. A szocialisták viszont folytatnák a 2002 után bevezetett öt alelnökből álló rendszert. Deutsch-Für Tamás hangsúlyozta: 1990 óta nem volt példa arra, hogy külön döntöttek volna a bizottsági és a parlamenti tisztségviselőkről. Ismert, a pártok a múlt héten határoztak úgy, hogy a bizottsági helyekről és azok szerkezetéről folyó tárgyalásokat május végéig elhalasztják. Ennek oka, hogy a vontatottan haladó koalíciós tárgyalások miatt addigra derül majd ki, hány minisztériumra lehet számítani, és milyen lesz a kormányzat szerkezete. Május végén döntenének a további alelnöki helyekről is.
Katona Béla, az MSZP delegációjának tagja elmondta: a szocialisták jövő hétfőn döntenek arról, hogy kit jelölnek házelnöknek. Hozzátette: nagy meglepetés nem várható. Ezzel azt sejtette, amiről lapunk már korábban hírt adott, miszerint Szili Katalin várhatóan továbbra is a posztján marad.
Az ülésrenddel kapcsolatban Deutsch-Für elmondta: tudomásul veszik, de nem fogják aláírni, úgy, ahogy 1998-ban az SZDSZ tette. Ismert, akkor a szabad demokraták azt kifogásolták, hogy a MIÉP-frakció mellé ültették őket. Most a KDNP szeretett volna a patkó jobbközép szegletében helyet foglalni.