Indul az Altus-per

Gyurcsány Ferenc kormányfő cége, az Altus Befektetési és Vagyonkezelési Rt., valamint a Humán Jövő 2000 Egészségmegőrző és Oktatási Kht. átvette a Legfőbb Ügyészség keresetlevelét, amelyben a felperes vádhatóság az Altusnak az állammal a Szalay utcai ingatlan tulajdonjogáról kötött szerződését támadta meg. A pert június 7-től tárgyalja a Somogy Megyei Bíróság.

Az Altus Rt.-nek és a Humán Jövő Közhasznú Társaságnak (Kht.), a Közlöny- és Lapkiadó Kft. jogutódjának mint alpereseknek kézbesítették azt a keresetlevelet, amelyben a Legfőbb Ügyészség (LÜ) Gyurcsány Ferenc cégének az állammal 1995. január 12-én kötött adásvételi szerződése érvénytelenségének megállapítását kérte – közölte a Somogy Megyei Bíróság.
Az LÜ álláspontja szerint azzal, hogy az Altus megszerezte az állami tulajdonú, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kezelésében lévő, fővárosi Szalay u. 4. alatt található helyiség tulajdonjogát, és az állami érdekeltségű kht. minden ellenszolgáltatás nélkül biztosított jelentős összegű beruházást az rt. számára, sérült a közérdek. Az LÜ arra alapozta perindítási jogosultságát, hogy kereset nyújtható be a semmisség megállapítására akkor, ha a megállapodás közérdeksértő, és pernyertesség esetén a sérelem orvosolható. Hivatkozásuk szerint sérül a közérdek, ha egy állami érdekeltségű kht. minden ellenszolgáltatás nélkül biztosít jelentős összegű beruházást egy magáncég számára.
A per előzménye volt, hogy a Közlöny- és Lapkiadó Kft. mint a MeH egyik gazdasági társasága 1995. április 4-én bérleti szerződést írt alá az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesülettel, melyben vállalta a kialakítandó klub működtetését, és még aznap e célból bérleti szerződést kötött az Altus tulajdonába került helyiségekre. A kft. saját költségén végeztette el a helyiségek átalakítási munkálatait, és havonta bérleti díjat fizetett.
*
A szerződő felek rendelkeztek arról is, hogy tíz év elteltével úgy tekintik, a kft. a beruházás értékét lelakta, és az átalakított állapotban adja vissza a helyiségeket az Altusnak a beépített bútorokkal, berendezésekkel, használati eszközökkel együtt, azaz a beruházás eredménye ellenszolgáltatás nélkül marad a bérbe adó tulajdonában.
Az LÜ álláspontja szerint a bérleti szerződés semmis, mivel színlelt, jó erkölcsbe ütköző és az állami cég számára feltűnően előnytelen megállapodást takar. A szerződés azért színlelt, mert magába foglalja a kitételt, amely szerint a bérlő beruházása a megállapodás megszűnésével a magáncéget illeti, vagyis az Altusnak nyújtott ingyenes szolgáltatást, ajándékozást leplezett. A szerződések azért ütköznek jó erkölcsbe, mert ezek arra utalnak, hogy miután az állam eladta az ingatlant, egy állami érdekeltségű kft. – az adásvételi ár többszöröséért – visszabérelte azt, és az átépítéséhez jelentős összegű beruházást is biztosított. Ezzel a szerződéskötések sértik a társadalom értékítéletét és az általánosan elfogadott erkölcsi normákat – áll az LÜ keresetében.
A felperes azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, hogy a bérleti szerződés semmis, és az eredeti állapot helyreállítása céljából kötelezze az Altust, hogy térítse meg a kht.-nak a beruházás egyenértékét. Abban az esetben, ha a bíróság érvényben hagyja a megállapodást, akkor is számoltassa el egymással az alpereseket, és kötelezze az Altust a beruházás megtérítésére – tartalmazza a dokumentum.
A polgári pert – miután a megtámadott szerződés két gazdálkodó szervezet között jött létre – június 7-én 10 órától a kaposvári székhelyű Somogy Megyei Bíróság mint gazdasági bíróság tárgyalja.