Infláció feletti emelés

Egyre nehezebb eladni a kevésbé korszerű lakásokat, a nem frekventált körzetekben, kerületekben pedig lassan visszaesnek a telek- és lakóingatlanárak. Az ingatlanpiac szereplői 2006-ra irreálisan magas, az előre jelzett inflációnál nagyobb árnövekedést feltételeznek termékeik, szolgáltatásaik értékesítése terén – derül ki az Ecostat első negyedévi Ingatlanbarométeréből.

Miközben a jó adottságú helyeken lévő magas műszaki és komfortminőségű ingatlanok ára növekszik, a középkategóriájú területeken fekvő, korszerűtlenebb ingatlanok értéke stagnál, hosszabb távon pedig várhatóan csökken. A közepes és a magas komfortfokozatú ingatlanok árollója egyre szélesebbre nyílik. Az ingatlanpiac szereplői 2006-ra az előre jelzett inflációnál magasabb árnövekedést feltételeznek termékeik, szolgáltatásaik értékesítése terén. A vállalatok és a lakosság előrejelzései szerint a különböző területeken átlagosan öt-hét százalékkal emelkednek az árak. A legnagyobb mértékű árnövekedést legutóbb a tervezési díjaknál jelezték, ahol a 2006. évre 6,9 százalékot prognosztizáltak. A munkaerőköltségek növekedése 2005 negyedik negyedévében magas volt, 2006 első negyedében pedig alig haladta meg az öt százalékot. A várakozások szerint az építési-szerelési tevékenységek ára és az építőanyagárak 6,4 százalékkal haladják meg a bázisidőszakban rögzített szintet, a telekárak 6,1 százalékkal, a betéti kamatokkal azonos mértékben emelkednek.
A kész ingatlanok csoportjában a forgalmazó cégek hat-nyolc százalékos árnövekedést prognosztizálnak. 2006 következő fél évében az új lakóépületek ára 6,5 százalékkal, az A kategóriás irodáké várhatóan 4,8 százalékkal, a B kategóriás irodáké 4,3, az új logisztikai ingatlanoké pedig 4,9 százalékkal növekszik. Az új kereskedelmi építmények áremelkedése várhatóan felülmúlja ezeket az értékeket, a kész ingatlanok átlagosan 6,1 százalékkal kerülhetnek többe a következő hat hónapban, mint egy évvel korábban. A 2006. első negyedévi tényadatok a jelzett magas áremelkedéseket nem támasztják alá, a forgalom lanyha, az árak stagnálnak, részben a szezonális hatások miatt is.
A lakásárak változásának megítélésében mértéktartóbbak a beruházók és főként a forgalmazók. A növekvő költségek ellenére az értékesítési árak szinten maradásával, enyhe csökkenésével számol a forgalmazók kétharmada. A használt lakások ára értelemszerűen alacsonyabb az újakénál, s időben változékony. Az értékesítési árak ebben az ingatlancsoportban nagyobb arányban mérséklődnek, mint az új, általában korszerűbb lakóingatlanoknál.
Figyelembe véve a jelenlegi jövedelmi szinteket, a lakáspiaci kereslet-kínálat a legtöbb szegmensben egyensúlyban van, pótlólagos igény a szociális bérlakások iránt jelentkezik, kielégítésük a krónikus forrásszűke miatt viszont több évet igényel – állapítják meg az Ecostat elemzői. Az ingatlanfejlesztést, ezen belül a meghatározó súlyú lakásépítést az előző öt évben a volumenváltozások mellett jelentős strukturális átalakulások jellemzik. A jövedelmek és a vagyonok polarizálódása – kevesebbek kezében egyre nagyobb jövedelmek halmozódnak fel, s egyre többen élnek a létminimum határán – a lakásépítés szerkezetében is érződik, s ezt a hiteltámogatások és a garantált devizahitelek is erősítették. Az átadott lakások átlagos területe csökken, miközben a másik póluson a nagyméretű luxuslakások iránti igény erősödik – derül ki az Ecostat első negyedévi Ingatlanbarométeréből.
Az Ecostat szerint az idén a lakásépítések várhatóan néhány ezerrel elmaradnak a múlt évitől. Az új lakások iránti kereslet mérséklődését az engedélyezési kérelmek több negyedéves csökkenése igazolja. A folyamatban lévő építkezések nagy száma miatt a használatbavételek az új engedélyek számánál kisebb arányban csökkennek. Az egyéb építmények iránti kereslet mérséklődhet, a visszaesés várhatóan minimális lesz. Az ingatlanárak téli hónapokban regisztrált csökkenése a tavaszi–nyári időszakban megfordulhat – vélik az Ecostat elemzői.
Az Ecostat Ingatlanbarométer 2006. első negyedévi, 46,5 százalékos értéke a vázolt hatások következtében 1,5 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévi értéknél. A kereslet-kínálati viszonyok kiegyenlítődése alapján az elemzők úgy látják, hogy az ingatlanpiac bővülése egy időre elérte felső határát, egyes szegmensekben kisebb élénkülés, másutt stagnálás, illetve viszszaesés várható.