Iránról tárgyalnak a nagyhatalmak

Zárt ajtók mögött tárgyaltak tegnap New Yorkban az iráni atomprogram ügyében az ENSZ BT állandó tagjainak képviselői. A szankciók pártján álló, semmilyen megoldási lehetőséget sem kizáró Egyesült Államok ENSZ nagykövete már a találkozó előtt tudatta: azzal is megelégednek, ha Moszkva és Peking tartózkodna egy Teheránt elítélő határozat esetén.

Az iráni atomdossziéról tárgyaltak tegnap a Biztonsági Tanács tagjai New Yorkban, miután az öt állandó tag és Németország képviselőinek előző napi párizsi tárgyalássorozata megakadt. A konszenzus megszületésének továbbra is csekély az esélye, hiszen jelenleg az öt tag közül legföljebb három szavazná meg a szankciókat, a háború lehetőségét pedig egyedül Washington lebegteti. Ali Laridzsáni iráni főtárgyaló az IRNA hírügynökség jelentése szerint leszögezte, nem látja értelmét, hogy újabb egyeztetések kezdődjenek az amerikai féllel, Abdullah Gül török külügyminiszter pedig kijelentette, Törökországon keresztül biztosan nem indulhat háború.

Álláspontok a New York-i
tárgyalóasztalnál

Egyesült Államok. Az amerikai elnöknek többször feltették a kérdést, meddig lenne hajlandó elmenni, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását. George Bush rendre azt felelte, hogy minden lehetőség elképzelhető. John Bolton ENSZ-nagykövet kedden azonban már úgy vélte, Washington megelégedne azzal, ha Oroszország és Kína tartózkodna a vitatott iráni atomprogram felfüggesztésére felszólító határozat szavazásán. Bolton kifejtette, hogy ha a két ország tartózkodna, a határozat életbe léphetne.

Nagy-Britannia. London az EU-trojka egyik tagjaként (Párizs és Berlin mellett) próbálta tárgyalások révén megmásítani a teheráni álláspontot. Nagy-Britanniát Bush elnök korábban Amerika legjobb barátjának nevezte, lévén Washington a szigetországtól kapta a legnagyobb támogatást a Szaddám Huszein rezsimje ellen 2003 tavaszán indult hadjárat idején. Dél-Irakban a mai napig brit katonák állomásoznak, akiket Irán többször is azzal vádolt, hogy a főként perzsák lakta ország arab kisebbségének lázításával próbálkozik. Az arab vidékeken történt is néhány kisebb merénylet, Teheránban pedig épp a British Airways légitársaság irodájánál következett be egy robbantás.

Franciaország. Az öt állandó BT-tagállam és Németország magas rangú diplomatái kedden még Párizsban próbáltak megállapodni a további lépésekről – sikertelenül. A helyszín mindazonáltal jól jelzi, hogy Párizs – miután az iraki háborúból kimaradt – most növelni szeretné világpolitikai súlyát. Jean-Marc de la Sabliere, Franciaország ENSZ-nagykövete nemrégiben leszögezte: „Ha Irán nem tesz eleget az újabb kérésnek, a BT felelősségének tudatában jár el. A labda Irán térfelén van.”

Németország. Az Iránnal szemben felsorakozott nagyhatalmak közül Berlinnek már csak azért is igen sajátos a helyzete, mert az egyetlen, amely nem tagja a BT-nek, ám az ENSZ már így is megkésett reformja esetén a németek alighanem keményen küzdenének ezért. Németországot többmilliárdos kereskedelmi kapcsolatok fűzik a perzsa államhoz, így egy háború semmiképpen sem áll Berlin érdekében. Washingtoni látogatásán Angela Merkel tegnap a nagyhatalmak Iránnal szembeni egységes álláspontjának fontosságát hangsúlyozta. A berlini politika változását jól jelzi, hogy a korábbi elhidegülés ellenére a kancellár asszony öt hónap alatt immár másodízben látogatott el George Bushhoz. Március végén egyébként Berlin adott otthont egy hasonló tárgyalásnak.

Kína. Peking az utóbbi időkben viszonylag hallgatag volt az iráni kérdés tárgyalásakor, ám korábban már egyértelművé tette, hogy a kínai vezetés veszélyesnek tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban próbálná meg rákényszeríteni Iránt az urándúsítás leállítására. Diplomáciai szakértők szerint nehezen elképzelhető, hogy Peking változtasson elképzelésén, a kérdés csak az, hogy egy esetleges szavazáskor tartózkodna, vagy akár vétót is emelne a szankciók ellen.

Oroszország. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a párizsi konferencián a szankciókat kilátásba helyező úgynevezett 7. fejezet elfogadására törekedett, ám ez a törekvés aligha meglepő módon a kínai és az orosz ellenállás miatt elbukott. Moszkva külön játszmákat űz Teheránnal, mint azt nyilvánvaló kereskedelmi érdekei is diktálják. Oroszország nem támogatja, hogy Irán önálló urándúsítást végezzen, ám elutasítja a szankciókat, főként a katonai beavatkozást.