Istvánházánál még küzdenek a gátért

Három helikopterrel és pontonhajókkal szállítják a homokzsákokat, konténereket a sérült istvánházai töltésre, a Köröszug gátja máshol már stabilizálódott. A szakemberek szerint két hét múlva térnek vissza nagyon lassan apadó folyóink a medrükbe. Békés megyében a védelmi bizottság kezdeményezte a rendkívüli veszélyhelyzet feloldását a Hármas-Körös helyi szakaszain.

Továbbra is dolgoznak a katonák és az önkéntesek a hét végén ismét megcsúszott köröszugi gáton, az Istvánházához közel eső részen. Százötven honvéd és ugyanennyi helybéli vízügyi szakemberek irányításával igyekezett tegnap megvédeni az elmúlt időszakban többször megrepedt töltést – tudtuk meg Vona Titusztól, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság sajtóreferensétől. A sérült terület a szárazföldről nem közelíthető meg járművel a vizenyős talaj miatt, ezért három helikopterrel és pontonhajókkal szállítják a hagyományos homokzsákokat, valamint az egy köbméteres konténereket a rézsű megerősítéséhez. Ennek a szakasznak a kivételével stabilizálódott a Hármas-Körös gátja a Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye határán fekvő Köröszugban, ahol három faluban rendeltek el korábban kitelepítést: Szelevényben, Tiszasason és Csépán. A leginkább veszélyeztetett Szelevénybe egyelőre nem térhetnek vissza a lakók, a másik két településre is csak részben, előzetes önkormányzati egyeztetés után. A készültség elmúltával a zsákokat elhordják, és ha majd kiszáradt a földtöltés, nyáron felújítják a tizenöt kilométeres védművet. A Tiszán, a jobb parton, Lakitelek térségében keletkezett még a köröszugihoz hasonló megcsúszás, ott is hasonló technológiával óvják, illetve erősítik a gátat.
Még legalább tíz napig, legfeljebb két hétig kell várnunk arra, hogy a folyók visszahúzódjanak a medrükbe, a Tisza és a Hármas-Körös apad ugyan, de lassan – nyilatkozta lapunknak Reich Gyula, az Országos Műszaki Irányító Törzs szóvivője. A homokzsákokból készült ideiglenes gátakat ezután elbontják, a földből épített lokalizációs védműveket azonban meghagyják. Hazánkban négyezer-kétszáz kilométer a gátak hossza, s volt olyan időszak ezen a tavaszon, amikor egy időben háromezer-száz kilométeren rendeltek el valamilyen fokozatú árvízvédelmi készültséget. Az ország területének huszonhárom százaléka fekszik a lehetséges árvízszintek alatt, jelenleg 7000 négyzetkilométer még mindig veszélyben van. A töltések vízzel telítettek, az árvízi jelenségek kialakulásával bármely szakaszon számolni kell. Ezért a Tisza Szolnok alatti szakaszán és a Köröszugban a honvédségi alakulatok és a vízügyi osztagok készenlétben tartása továbbra is szükséges.
Az árvízi veszélyhelyzet és a rendkívüli készültség feloldását kérte a kormánytól a Hármas-Körös Békés megyei szakaszaira a régió védelmi bizottsága. A grémium tegnapi ülésén ugyanis a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjének beszámolója szerint a folyó apadása miatt már nem indokolt fenntartani a rendkívüli készültséget. Az apadás után megkezdődhet az ideiglenes védművek lebontása, valamint a töltések helyreállítása.

Kissé Javult a romániai helyzet. Nem jelent árvízveszélyt a Dunán május nyolcadikán esedékes újabb árhullám – jelentette ki Vasile Blaga román belügyminiszter az országos katasztrófaelhárítási parancsnokság tegnapi ülése után. A tárcavezető a folyam menti településeken élők aggodalmát kívánta eloszlatni, amely jelentősen növekedett a hidrológusok előrejelzése miatt. Az 1200 kilométeres romániai partszakaszon becslések szerint még egy hónapig kell kibírniuk a gátaknak a folyam nyomását, mivel Galatinál és Brailánál csak június elején vonul vissza medrébe a Duna. A természeti csapás miatt kitelepítettek száma tegnapra 14100-ra csökkent, de 2500 lakóház jelentősen megrongálódott az árvíz következtében. Mivel újabb pusztító árral a továbbiakban nem kell számolni, a belügyminiszter szerint a hatóságok jelenleg elsősorban a sátortáborokban lakó árvízkárosultak egészségének megőrzésére összpontosítanak. A dunai gátakon a román védelmi és belügyminisztérium négyezer alkalmazottja teljesít szolgálatot, erősíti homokzsákokkal, földdel a védvonalakat. A Dolj megyei Nedeia településnél a tűzszerészeknek többszöri robbantás ellenére sem sikerült rést vágniuk a töltésen azért, hogy a több környező falut elárasztó Duna visszahúzódjon árterületére. Időközben az elöntött Rast falu sátrakban élő lakói beleegyeztek a kormány javaslatába, és eldöntötték, hogy elköltöztetik a települést. A szükséges földterületek mellett a hatóságok építkezési anyagokat is ígértek az embereknek. (R. Sz.)