Kártérítésre vár a baromfiágazat

Több mint tizenkétmilliárdos igény, hatmilliárdos kalkuláció: ennyi kárt jelentett a hazai baromfiágazat az uniónak, illetve ennyi uniós támogatással számolhatnak a baromfitartók, figyelembe véve, hogy az összeg másik fele a nemzeti költségvetésre hárul. Fizetési határidőről még szó sincs, az optimista becslések is esetleges szeptemberi fizetéssel számolnak, az még nem tudható, milyen jogcímeken lehet majd igénybe venni a kárenyhítésre szolgáló összegeket.

Egyelőre nem tudni, hogy mikor kapnak kártérítést a madárinfluenza miatt jövedelemkiesését szenvedett hazai baromfitartók, és az sem jelent vigaszt számukra, hogy minden uniós sorstársuk hasonló helyzetben van. A múlt héten Brüsszelben tárgyalt Gráf József agrárminiszter, aki ott azt nyilatkozta, hogy zajlik még az egyeztetés Brüsszel és a tagországok között a madárinfluenza-pánik miatt megcsappant baromfifogyasztás kompenzálására tervezett kártérítésről. – Magyarország összesen 12,6 milliárd forintnyi kárt jelentett be az uniónak, ennek egy részét azonban – például a reorganizációs igényeket – az EU bizonyosan nem fogadja el – tette hozzá a miniszter, aki egyúttal arra is felkérte a tagországokat, hogy ne lanyhuljon a figyelmük a betegség észlelésében.
– Egyelőre valóban nincs határideje a kompenzáció kifizetésének – nyilatkozta lapunknak Földi Péter. A Baromfi Terméktanács (BT) titkára elmondta azonban azt is, hogy a szakma teljes sötétségben tapogatózik a kártérítéssel kapcsolatban, ugyanis a terméktanács nem ismeri az agrártárca által Brüsszelbe kiküldött kompenzációs javaslatot. – Annyit tudunk, hogy tizennégy uniós ország készítette el kompenzációs javaslatait, azt azonban már csak feltételezzük, hogy az Európai Unió e javaslatok összefésülésével határozza meg a fizetési paramétereket. Az időpontok is teljesen tisztázatlanok, nagyon optimistának kell lenni ahhoz, hogy szeptemberi kifizetésekben reménykedjünk.
Kérdésünkre, hogy kinek adna támogatást, Földi Péter azt válaszolta, hogy az egész ágazatnak, hiszen minden résztvevőnek származott kára a madárinfluenza hatásaiból, sorrendben azonban első helyre tette a zárolt telepeket, amelyeket közvetlenül is érintettek az óvintézkedések. Más, nevük elhallgatását kérő szakemberek is ezt állapították meg, azonban közülük néhányan arra is rámutattak, hogy a madárinfluenza nem okozott akkora kárt, amely vágóhidak bezárásához vezetett. Itt a közelmúltban bezárt, illetve a felszámolás szélére került, a Carnex-csoporthoz tartozó Békéscsabai Baromfi-feldolgozóra és a Zalabaromfira gondoltak. Az érvelést azzal támasztották alá, hogy a madárinfluenza más telepeket és feldolgozókat is érintett, amelyek, ha nehéz körülmények között is, de ma is működnek.
Korábban a Baromfi Terméktanács arról tájékoztatott, hogy a hazai baromfiágazat egyáltalán nem heverte ki a madárinfluenza okozta pánikot, viszont 13–15 milliárd forintnyi veszteséget szenvedett A kiesés legfőbb oka az árveszteség, ami önmagában csaknem hétmilliárd forint mínuszt jelentett. Ekkor hangzott el az is, hogy Brüsszel döntött arról, hogy az unió a madárinfluenza miatt kárt szenvedett tenyésztőket és feldolgozókat részben kártalanítja, és a kártalanítás összegének egyik felét az Európai Unió, másik felét pedig a nemzeti költségvetések finanszírozzák majd, a kárrendezés legfőbb célja a piaci egyensúly helyreállítása lesz. Ennek értelmében a magyar baromfiágazat hatmilliárd forint kárenyhítéssel számolhat, de az még nem tudható, milyen jogcímeken lehet majd azt igénybe venni.