Keleti menetelés

Igencsak furcsán néztek a kilencvenes évek elején arra, aki azt mondta, hogy Románia vagy Bulgária Magyarország után alig két-három évvel csatlakozhat az EU-hoz. Keleti szomszédunk esetében tíz- vagy húszéves lemaradásokat emlegettek még azok is, akik inkább a „reálpolitika” ismeretében, s nem feltétlenül a Ceausescu-rendszer okozta mérhetetlen elszegényedés alapján bocsátkoztak jóslatokba. Bukarest és Szófia diplomáciai menetelése igazi sikertörténet.
Ma már kevesen tudják, hogy Románia volt az első szocialista ország, amely 1974-ben hivatalos kapcsolatokat létesített az Európai Közösséggel, s ezt követően több fontos kétoldalú megállapodás is született. Bukarest a rendszerváltás után öt évvel, 1995-ben nyújtotta be felvételi kérelmét az unióhoz, 1997 nyarán pedig már meg is született az első kemény kritika Brüsszelből, amiért a közösségi joganyag átvétele terén Románia még a legalapvetőbb szabályokat sem építette be saját jogrendjébe. A lassú javulás eredményként 2000-ben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, négy évvel később pedig már „működő piacgazdaságnak” minősítette keleti szomszédunkat az EU. A 2007-es csatlakozás lehetőségét megerősítette a 2004 decemberében történt bukaresti hatalomváltás is. A posztkommunisták ellenzékbe szorítása politikai lökést adott a reformoknak. A román diplomácia két vonalon indított offenzívát: míg Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelnél lobbizott, addig Traian Basescu államfőnek Washington kegyeit sikerült elnyernie. Az unió döntéshozói tisztában lehettek azzal, ha sokat lebegtetik Bukarest csatlakozását, könnyen az Egyesült Államok totális befolyási övezetévé válhat Románia.
Bulgária 1988-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat az Európai Közösséggel, a felvételi kérelmet 1995-ben nyújtotta be. A szocialista kormány alatt történt 1996-os pénzügyi összeomlás egy ideig a reménytelen esetek közé taszította a balkáni országot. A hatalomváltás kisebb csodát hozott. A jobbközép kabinet egy szigorú makrogazdasági politika alkalmazásával 1998 végére stabilizálta a pénzügyi helyzetet, majd gyors fejlődés volt tapasztalható. A 2004-es brüsszeli országjelentés már kedvezően ítéli meg a bolgár felkészülést. Akkor még úgy tűnt, Szófia elhúz Romániától, de az utóbbi két esztendőben fordult a kocka, s a célegyenesben már Bukarest jár az élen.