Készül az új gázárszabályozás

Szinte képtelenség információhoz jutni arról, mit tervez pontosan a kormány gázárügyben. Csak az biztos, hogy lesz gázáremelés, és elkezdik lebontani a 2003 óta élő kompenzációs rendszert, de hogy mikortól és pontosan hogyan, arról egyelőre még nem született döntés – vagy jól titkolják. Különböző lapértesülések szerint már július elsejétől magasabb tarifát fizethetünk, mi azonban úgy tudjuk, az elsejei emeléshez szükséges határidőre a kormány nem tudja megjelentetni az összes vonatkozó rendeletet. Emiatt elképzelhető, hogy az emelést nem július elejére, hanem a hónap közepére időzítik. A késés mögött a gázár-kompenzációs rendszer támogatásának lebontását kell keresnünk, hiszen az alanyi jogon járó támogatásról a szociális alapú támogatásra való áttérés időigényes feladat – főleg azért, mert azt is ki kell találni, hogyan és milyen közigazgatási szinten fogják ellenőrizni a rászorultságot. Úgy tudjuk, a lehetséges variációkon együtt dolgozik a gazdasági és a szociális tárca apparátusa.
Mivel hivatalosan semmit sem tudni, a sajtóban valóságos számháború folyik a várható gázáremelés mértékéről. A becslések a 25–30 százaléktól a száz százalékig szóródnak, nem valószínű azonban, hogy a kormány megkockáztatna ilyen nagymértékű tarifaemelést. A földgáz importárának változása alapján a mi számításaink szerint 10–12 százalékos kisfogyasztói áremelést lehetne megindokolni, a kompenzációs rendszer megszűnése ezt a számot persze növelni fogja. Jelenleg még minden magyar háztartás 22 forintos támogatást kap egy köbméter földgázra évi 1500 köbméteres fogyasztásig, az ezerötszáz és háromezer köbméter közötti menynyiségre pedig köbméterenként csaknem tizennyolc forintos támogatás jár. A Népszabadság úgy tudja, hogy ez a második támogatási sáv szűnik meg első lépcsőben, helyesebben csak azoknak jár a kompenzáció, akik igazolni tudják, hogy rászorultak. Akik kiesnek a rendszerből – ezek száma elérheti a fogyasztók hatvan százalékát is –, a 10–12 százalékos tarifaemelés mellett újabb tízszázalékos drágulásként érzékelik majd a változást.
Idekívánkozik, hogy óva inti Európát az alternatív gázbeszerzési lehetőségek keresésétől a Gazprom vezérigazgató-helyettese. Alexander Medvegyev a Financial Timesnak adott interjújában Magyarországot hozza fel intő példának, hangsúlyozva: amikor hazánk a kilencvenes évek közepén úgy határozott, hogy két másik társasággal is gázszállítási szerződést köt, ugyanahhoz az orosz gázhoz jóval drágábban jutottunk hozzá, mintha a Gazpromtól vásároltuk volna.