Kockázatos befektetési konstrukciók

Egyre több befektetési konstrukcióval csábítják az ügyfeleket a pénzintézetek, s egyre nehezebben átláthatók ezek kockázatai – közölte tegnap Marsi Erika, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének főigazgatója. Hozzátette: ezért a felügyelet tegnap elindított internetes oldalán – ww.pszaf.hu/megtakaritas – kiemelt figyelmet fordít a vegyes banki konstrukciókra. Ilyen például a „kombinált megtakarítás”, amely esetében a betétben elhelyezett pénzzel megegyező nagyságú összeget kell a bank által kínált valamilyen befektetési alapba fektetni. A betétöszszegre a meghirdetett kamatot fizetik, a befektetési alapban lévő pénzre pedig az adott alap hozamát. Sok ügyfél nem tudja, hogy a betétben lévő összegre csak az első lekötési időszakra – két-három hónapra – fizetnek nagyobb kamatot, a befektetési alapban elhelyezett összeg hozama pedig az alapban szereplő részvények, arany vagy valuta mindenkori teljesítményétől függ. A hirdetésekben szereplő hozamok ezért csak egy múltbeli állapotot tükröznek, így a futamidő lejártakor akár a befektetett összegnél is kevesebbet kaphatnak vissza. A „függő kamatozású betét” esetében az elhelyezett összegre garantáltan csak minimális kamatot fizetnek, a kamat nagyobbik része pedig valamilyen feltételtől, például a forint-euró árfolyam-alakulásától függ. Ez esetben az árfolyam kedvezőtlen alakulása miatt fordulhat elő, hogy az ügyfél rosszabbul jár, mintha hagyományos betétbe helyezte volna pénzét. Bár a piaci szereplők alapvetően tisztességesek, egyes értékesítők bármikor kiváltható bankbetétként, befektetésként adnak el befektetési életbiztosításokat. Több esetben ezeket tízéves futamidőre idős emberekkel vásároltatják meg. Jó tudni, hogy a futamidő elején a szerződési költségeket fizetik, így idő előtti visszavásárlás esetén a befizetettnél sokkal alacsonyabb öszszeget kap vissza a befektető.