Már a Vasas-pólósok szájában a sajt

A Domino-BHSE férfi vízilabdacsapata változatos koreográfia szerint nyerte az előző öt bajnoki döntőt – ezek közül négyet történetesen jelenlegi vetélytársa, a Vasas ellen. Tavaly például 3-0-s összesítéssel diadalmaskodott a Honvéd, ám azóta a rivális fiatal gárdája végérvényesen felnőtt, a címvédő ellenben mintha kissé összement volna. A vasárnapi első felvonás a Kőér utcában ezt a látszatot igazolta, hiszen a kihívó már 7-2-re is vezetett, majd 10-8-as győzelemmel adta meg a finálé alaphangját.
Benedekékben ezért ha előbb nem, tegnapra végképp tudatosult, hogy a mérkőzés szerves része az első két negyed is, és azt büntetlenül már a hazai mezőnyben sem lehet elkényelmeskedni. A Komjádi uszodában a Domino ennek szellemében kezdett és valamelyest uralta is az első félidőt. Folyamatosan vezetett, de sohasem annyira, hogy a hazaiak ne tudtak volna egyenlíteni. Érdekes, de igazából nem sorsdöntő adalék, hogy az első játékrész 4-4-es, a második ellenben 0-0-s részeredményt hozott, a lényeg másutt keresendő. Inkább ott, hogy a mai Vasas már nemhogy könnyen, de nehezen sem adja meg magát, még a sztároktól hemzsegő Dominónak sem. Helyzeteit értékesíti, vagy ha nem, fegyelmezetten viszszazár, felállt védekezése pedig precíz, szinte képtelenség fogást találni rajta. A Honvéd becsületére váljék, mégis makacsul kereste, de mikor azt hittük volna, érvényre jut a rutin, éppen az ifjonti hév kerekedett felül. A Vasas először a harmadik negyed végén vezetett, 7-6-ra, majd az utolsó játékrészben Varga Dénes két góljának köszönhetően őrizte a különbséget, és 9-8-ra nyert.
Ezzel 2-0-ra ellépett a három győzelemig tartó párharcban, csakúgy, mint 2002-ben. Ha már ezt idézzük, arra sem árt emlékezni, hogy a Honvéd akkor 3-2-re fordított, így Földi László, az angyalföldiek trénere nem véletlenül mondta: „Lehet, hogy most már mi vagyunk az esélyesek, de nem szeretnénk, ha még egyszer kiénekelnék a sajtot a szánkból.” A Honvéd erre legközelebb és talán utoljára vasárnap tehet kísérletet.