Megszorítással indul az „új reformkor”

Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök tegnap benyújtotta a parlamentnek második kormánya programját. Az Új Magyarország, szabadság és szolidaritás címet viselő programban a kormányfő „új reformkort” ígér. Az anyag a költségvetés helyzetére hivatkozva az első két évben nem ígéri az életkörülmények javulását, az infláció emelkedéséről, az adók növeléséről olvashatunk benne. Bevezetnék a felsőoktatási tandíjat ott is, ahol eddig nem volt, a költségtérítéses oktatásban pedig minimáltandíj lesz.

A kormányprogram alapján biztos az elbocsátás a közszférában. A reálbérek emeléséről csak a ciklus utolsó két évében lehet szó. A várható fejlesztéseket az európai uniós forrásokból szeretné finanszírozni a kormány. A közhelyekkel alaposan teletüzdelt program a gyermekszegénység felszámolását egyenesen huszonöt éves távlatban képzeli el.
Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalásában elismerte, hogy az előző négy év kormányzatát is felelősség terheli a gazdaságpolitika hibái és a költségvetés feszültségei miatt, ám úgy vélte, egy alkotó ellenzék támogatásával megvalósulhat céljuk, hogy élhetőbb, igazságosabb, jobb országot teremtsenek. A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor arra szólította fel az MSZP-t és az SZDSZ-t, hogy kezdjen végre kormányozni. Orbán Viktor pártelnök szerint az ötpárti egyeztetések eddig csupán „blöffnek” minősültek, hiszen az ország legsürgetőbb problémájáról, az államháztartás helyzetéről nem volt szó.
Az Országgyűlés az ellenzék támogatásával technikai jellegű módosításokat szavazott meg az alkotmányban, hogy a szocialista– szabad demokrata kabinet kormányzati struktúrára vonatkozó elképzelései megvalósulhassanak. Ugyancsak ezt szolgálta két törvénymódosítás, amelynek egyike eredményeképpen a korábbi tizennégyről tizenegyre csökkentették a minisztériumok számát.