Milliárdos károk a baromfiágazatban

A madárinfluenza körül lévő pánik megtépázta a hazai baromfiágazatot, amely még mindig nem heverte ki a fogyasztás viszszaesését és az árcsökkenést. A kár mértéke 13–15 milliárd forint; több mint tízezer tonna eladatlan áru halmozódott fel.

Nem heverte ki a hazai baromfiágazat a madárinfluenza okozta pánikot. Ha mérleget vonunk, akkor azt látjuk, hogy mintegy ötven elpusztult vadmadár miatt 13–15 milliárd forintnyi veszteséget szenvedtünk el – állapította meg tegnap Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnökségi tagja. A kiesés legfőbb oka az árveszteség, ami önmagában közel hétmilliárd forint mínuszt jelent. A kereskedőláncok azonnal reagáltak a pánik miatt jelentkező hazai fogyasztáscsökkenésre, és lejjebb vitték áraikat. A felvásárlási árak pedig jobban csökkentek, mint a boltokban a fogyasztói árak.
Bárány László pozitívan értékelte azt, hogy a napokban Brüsszelben döntés született arról: az unió a madárinfluenza miatt kárt szenvedett tenyésztőket és feldolgozókat részben kártalanítja. A kártalanítás összegének egyik felét az EU, másik felét pedig a nemzeti költségvetések finanszírozzák majd. A kárrendezés legfőbb célja a piaci egyensúly helyreállítása. A terméktanácsnak meg kell oldania a tavaly ősz óta felhalmozódott készletek – tízezer tonna csirke-, kétezer tonna kacsa- és libahús – finanszírozását. Pótolnia kell a termeléskorlátozással járó jövedelemkieséseket. Támogatnia kell a munkahelyek megtartását azoknál a piaci szereplőknél, akik bejelentett munkásokat foglalkoztatnak, a legális gazdaságban tevékenykednek. Rendeznie kell azokat a károkat, amelyek a madárinfluenza miatt elrendelt zárt körzetekben, illetve a meghiúsult export miatt keletkeztek.
A brüsszeli döntés értelmében a magyar baromfiágazat hatmilliárd forint kárenyhítéssel számolhat – jelentette ki Bárány László. Takács László, a terméktanács igazgatója mindehhez hozzátette: még nem tudható, milyen jogcímeken lehet majd igénybe venni a kárenyhítésre szolgáló összegeket. Erről a következő hetekben tárgyal a magyar kormány megbízottja Brüsszelben. A szakember úgy vélte: a tenyésztők és a feldolgozók legkedvezőbb esetben is júniusban kaphatják meg a kárenyhítést. Más vélemények szerint viszont az is megeshet, hogy az érintettek csak szeptemberben jutnak a pénzükhöz.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a Baromfi Terméktanács az elkövetkező hetekben nyilvántartási rendszert vezet be annak érdekében, hogy megtisztítsa az ágazatot a feketegazdaságtól, amelynek arányát – a csirketenyésztőknél – Bárány László 18–25 százalékra becsülte. A fekete- és szürkegazdaság jelenléte miatt az állam – az ágazatból – évente mintegy 6–8 milliárd forintos adóbevételtől esik el.