Nem hozott új jogokat az unió

A kisebbségek, így a felvidéki magyarok jogai nem, az élet különböző területén mutatkozó lehetőségek viszont bővültek Szlovákiában a két évvel ezelőtti EU-csatlakozás óta. Egy friss felmérés szerint a polgárok 78 százaléka utólag is helyesli, hogy Szlovákia az európai gazdasági tér teljes jogú szereplője lett.

A magyar tanárok elleni minapi törvénytelen rendőri fellépés is jelzi, sok minden ugyanott folytatódik északi szomszédunknál, ahol az EU-csatlakozás előtt abbamaradt. Politikai szinten nemcsak a szélsőséges nacionalizmusáról hírhedt Jan Slota használja fel a „magyarkártyát” a választások előtti hetekben, de Mikulás Dzurinda miniszterelnök sem riad vissza a Magyar Koalíció Pártjának kioktatásától. A pozsonyi parlamentben a csatlakozás után sem sikerült elfogadtatni a kisebbségek jogállásáról, a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról és a nyelvtörvény módosításáról szóló törvényeket.
Közben az EU-tagság ellenzői által felvázolt „katasztrófa-forgatókönyvből” (általános drágulás, a hazai mezőgazdasági és könnyűipari termelés visszaesése, a hazai termelők kiszorulása a piacról, az ország szuverenitásának érezhető csorbulása) szinte semmi nem tapasztalható, legalábbis nem anynyira, hogy az aggályokat ébresztene az emberekben mindennapjaik kapcsán, ami főleg az idősebb nemzedéknek megnyugtató. A fiatalokat elsősorban a szabad utazás és a külföldi tanulás lehetősége vonzotta, s bizony ma több ezerre tehető azoknak a szlovákiai fiataloknak a száma, akik Budapesten, Prágában, Bécsben, Párizsban, Berlinben vagy Londonban, sőt az Egyesült Államokban tanulnak. A középnemzedék a külföldi munkavállalástól várt részben állást, részben pedig tisztességesebb bért. Nos, a szlovákiai munkavállalók közül a munkaügyi minisztérium szerint 170 ezren dolgoznak külföldön, s nemcsak a szomszédos Csehországban, Magyarországon, Ausztriában, hanem Angliában, Írországban, a skandináv államokban, Olaszországban, Görögországban is.